A "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésről<br/>

Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A nemzetbiztonsági ellenőrzések célja annak vizsgálata, hogy az érintett személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, tervezett vagy jelenlegi munkakörük betöltése jelenthet-e nemzetbiztonsági szempontból megengedhetetlen biztonsági kockázatot.

Az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult szervek belső rendelkezésekben határoznak arról, hogy mely fontos és bizalmas munkakör betöltését milyen típusú kérdőív (A, B, C) kitöltéséhez kötik. A kezdeményezésre jogosult illetékes miniszter - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg azon munkaköröket, amelyek fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, és e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.

A "C" típusú ellenőrzéshez kötődő biztonsági kérdőívben az érintett, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozója tételes adatközlésre kötelezett:
- a tulajdonában álló ingatlanok;
- az egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok;
- az értékpapírban elhelyezett megtakarítások;
- betét- vagy takarékbetétszerződés alapján fennálló követelések;
- külföldről származó jövedelmek
vonatkozásában. A biztonsági ellenőrzés során kockázati tényezőként kell értékelni az olyan körülményeket, amelyek az érintett életútjával, életvitelével, anyagi helyzetével, személyiségével és szokásaival kapcsolatban jogellenes befolyásolásra, zsarolásra alapot adhatnak.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés során végrehajtott intézkedések eredményeként biztonsági szakvélemény készül a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója aláírásával és a miniszter ellenjegyzésével, az alábbi tartalmi elemeket kiemelve:
- a feltárt biztonsági kockázati tényező vagy azok hiánya;
- kockázati tényezőt alátámasztó tények és körülmények;
- esetleges bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények.

Kockázati tényezőként csak olyan adatok tüntethetők fel, amelyeket az ellenőrzés megalapozott és objektív tényeken alapuló beszerzett bizonyítékok támasztják alá.

A kockázati tényezőt tartalmazó biztonsági szakvélemény megállapításait a kezdeményező szabadon mérlegeli döntése kialakításánál a fontos és bizalmas munkakör betöltésére jelölt, illetve azt betöltő személy esetében. Döntéséről a Nemzetbiztonsági Hivatalt - törvényi rendelkezés hiányában - nem köteles tájékoztatni.

A biztonsági szakvéleményben foglaltakkal való egyet nem értés esetén az érintett panasszal élhet a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternél, majd az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánál.