Több jog juthat a szellemi fogyatékosoknak

Hamarosan módosulnak a polgári törvénykönyvnek azok a rendelkezései, amelyek a szellemi fogyatékos emberek alapvető jogait rendezik. Mint megtudtuk, az Igazságügyi Minisztériumban készülő koncepció szerint a belátási képességükben korlátozott emberek a jövő évtől több jogot kapnának, mégpedig az állapotuknak megfelelő mértékben. A törvény-előkészítők szerint a cél az, hogy lehetőség szerint összhangban legyen a személyes autonómia és a köz érdeke.

Magyarországon több mint 33 ezer olyan személy van, akiket a bíróság gondnokság alá helyezett, mert nincsenek szellemi képességeik birtokában. Részben vagy teljesen képtelenek arra, hogy önállóan intézzék ügyeiket, gondoskodjanak személyes és vagyoni problémáik megoldásáról. A bírói ítélet alapján a gyámhatóság által kijelölt gondnok segíti boldogulásukat: ő tesz helyettük nyilatkozatot önállóan vagy a gyámhatóság jóváhagyásával.
Komolyabb szerződések megkötéséhez - például ingatlan adásvételéhez - a gondnok nyilatkozatán túl gyámhatósági engedély szükséges. Ez azt szolgálja, hogy az érintettet ne lehessen kifosztani, kiforgatni a javaiból. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a 33 ezerből 17 ezer gondnokság alatt álló személynek 10 milliárd forint készpénze van gyámhatósági takarékbetétekben. A gondnokoltak egy része - 6500 ember - a pszichiátriai betegek otthonaiban lakik.
Az Igazságügyi Minisztérium szakemberei szerint az 1959-ben elfogadott polgári törvénykönyv, mely a fogyatékosok alapvető jogait is szabályozza, már nem felel meg a mai a mai kor elvárásainak. A cél az, hogy az eddiginél rugalmasabb szabályozás szülessen - mondta el kérdésünkre Dósa Ágnes, az Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, a módosítást előkészítő munkacsoport szakértője. Felmerült - közölte a szakértő -, helyes-e, hogy a bíróság határozatlan időre mondja ki a gondnokság alá helyezést, holott a nemzetközi gyakorlat szerint időközönként indokolt megvizsgálni: megvannak-e még a gondnokság elrendelésének okai.
Dósa Ágnes szerint a másik kérdés az: vajon miért a gyámhatóság jelöli ki a gondnokot, amikor magát a gondnokság alá helyezést a bíróság rendeli el. Szerencsésebb lenne, ha a perben - a szakértők és az érintett meghallgatása után - a bíróság nevezné meg a gondnok személyét. Erről így rendelkezik az 1992-ben elfogadott német szabályozás is. További hibának mondható a kodifikátor szerint, hogy a bírói döntés általánosságban szól a gondnokság alá helyezésről - mindenféle ügyben kizárja vagy korlátozza a beteg ember intézkedési jogát. A tapasztalat viszont az, hogy akikkel például csak az a gond, hogy állandóan pereskednek, más kérdésekben még képesek lehetnek ügyeik tiszta megfontolására. Esetükben talán csupán a keresetindítás jogát kellene a gondnokra bízni. Megszabhatná az ítélet azt is: a gondnok vagy pártfogoltja válassza-e meg a tartózkodási helyet, kettejük közül ki döntsön az orvosi kezelésről, a hatóságok előtti képviseletről.
Kifogásolják a törvény-előkészítők azt is, hogy a bírói eljárás idején a gyámhatóság ideiglenesen gondnokot rendelhet ki. Szerintük erről is a bíróságnak kellene döntenie, mert most végeredményben egy szakorvos és egy gyámügyi előadó határoz az emberi autonómiát korlátozó alapvető kérdésben.
Dósa Ágnes azonban hozzáteszi: a jelenleginél árnyaltabb megközelítésnek, az emberi jogoknak jobban megfelelő megoldásnak a gyorsabb bírói eljárás a feltétele.
Így látja Csepeli Ágota, a Fővárosi Gyámhivatal vezetője is. Szerinte a gyámügyet semmiféle presztízsveszteség nem érné, ha az ideiglenes gondnokrendelést a bíróság végezné el, igazságügyi elmeszakértő véleménye alapján. A kérdés csak az, mennyi időt venne ez igénybe.
A szakemberek úgy vélik, az érintett emberek közben magukra maradnának, elkóborolhatnának, eltűnnének, vagyonukból kiforgathatnák őket, lakásukat elvennék. Ugyanakkor a lakókörnyezetük sem lehetne mindig nyugodt. A lakás felrobbanhat, kigyulladhat figyelmetlenség miatt is. Emellett valószínűleg gyakoribbak lennének a higiéniai panaszok. Csepeli Ágota szerint a gyámhatóság dolga könnyebb lenne, a segítségre szorulók azonban nem feltétlenül lelnének támaszra. Kivéve ha a soron kívüli ügyintézés az ügy azonnali rendezését jelentené a bíróságon.

A koncepció egyelőre formálódik - tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumban Makai Katalin főosztályvezető-helyettestől. A kodifikátorok - mielőtt a törvénytervezet szövegét beterjesztenék a kormány elé - véleményt kérnek az érintett hatóságoktól és civil szervezetektől is.

Hiányos nyilvántartás, akadozó elszámolás

Az ügyészség rendszeresen vizsgálja: megfelelően intézi-e a gyámhatóság a gondnokok kirendelését, irányítását, ellenőrzését. A Fővárosi Főügyészség legutóbb a múlt esztendő végén állapította meg: a törvényesség alapvetően érvényesül. A gondnokok kötelező éves elszámoltatása azonban helyenként késedelmes. Több helyen hiányzik a pszichiátriai otthonban élő emberek ingatlanainak pontos nyilvántartása is.

Kulcsár Anna

(Magyar Hirlap)