Újabb kisgazda terv az átvilágításra

A képviselőjelöltekre is kiterjesztené az átvilágítási törvény hatályát a kisgazdapárt - értesült a Magyar Hírlap. A kezdeményezéssel öt parlamenti párt egyetértene. Az MSZP szerint viszont nincs szükség változtatásra, míg Halmai Gábor alkotmányjogász úgy látja, az ötlet megvalósításához az alkotmányt kellene módosítani.

Az átvilágítási törvény meghosszabbítását javasolja a Független Kisgazdapárt. Csúcs László már tavasszal javasolta, hogy a 2000 júniusától hatályát vesztő jogszabályt meg kellene hosszabbítani, s rendelkezéseit ki kellene terjeszteni az igazságszolgáltatás és a sajtó területére.
Turi-Kovács Béla, a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlapnak elmondta, a közélet tisztulásának jele lenne, ha egykori III/III-as ügynökök a következő parlamenti ciklusban sem lehetnének képviselők, sőt nem is indulhatnának a választáson. Az elképzelés a kétharmados választójogi törvény módosítását igényelné.
Turi-Kovács Béla szerint a Csúcs László által felvetett elképzelések megvalósítására volna szükség. Az FKGP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a német, a cseh és a lengyel törvények szankciókat is tartalmaznak, amelyeket érdemes lenne átvenni. Az ügynöki múlttal ezen országokban bizonyos funkciókat (bíró, főszerkesztő, médiakurátor) nem lehet betölteni. A kisgazdapárti politikus ezzel együtt úgy véli, nehezen elképzelhető olyan parlamenti többség, amely a választójogi törvény ilyen módosítását elfogadná.
Demszky Gábor Csurka István ellene indított támadása okán is támogathatónak tartja a felvetést. A főpolgármester szerint ezzel megszűnne a honatyák zsarolhatósága. Demszky a kérdésben hatpárti egyeztetést javasol.
A Fidesz-frakció valószínűleg támogatja azt a kisgazda indítványt, amely szerint az átvilágítási törvény ügyészekre, bírákra, s a sajtó prominens személyiségeire vonatkozna - közölte lapunkkal Répássy Róbert. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője az ügynökök választás előtti kiszűrését célzó kisgazda elképzelésről elmondta: meg fogják vizsgálni. Katona Béla szerint az MSZP nem támogatná a választójogi törvény módosítását.
Balsai István számára szimpatikus az elképzelés. Az ügynökök előzetes eltávolításának a frakcióvezető szerint csupán az szabhat gátat, hogy több ezer képviselőjelölt múltját kellene megvizsgálni, ami pénz és időigényes feladat lenne.
Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető-helyettese szerint a kezdeményezés inkább egy politikai nyilatkozat az FKGP részéről, hiszen semmi esélye a kétharmados egyetértés létrejöttének. Ezzel együtt, ha benyújtanak egy ilyen indítványt, a MIÉP támogatni fogja. A politikus hangsúlyozta: Csurka István nem lenne érintett, mivel nem folytatott ügynöki tevékenységet, csupán fizikai kényszer hatására a börtönben aláírt egy nyilatkozatot, de megtagadta az együttműködést. Az átvilágító bírák is úgy találták, nem érintett.
Halmai Gábor úgy látja, egy ilyen kérdést nem lehet törvényben szabályozni, ez alkotmányellenes megoldás lenne. Az alkotmányjogász a testület 16/1994-es határozatát idézte, amely nem engedi a mindenkire érvényes aktív és passzív választójog korlátozását.

Gréczy Zsolt, Nagy Szilvia

(Magyar Hirlap)