Három év után emelkedik a politikai vezetők jövedelme<br/>

Vágólapra másolva!
Több minisztériumban előfordul, hogy a kereseti listán tízen-húszan is megelőzik a tárca vezetőjét. A kormányzat arra törekszik, hogy e szervezetek első embere a fizetési listán is első legyen - tudta meg a Magyar Hírlap. Három év után ismét emelkedhet a politikai vezetők fizetése, így a kormányfő havi alapbére a jelenlegi 410 670 forintról jövőre várhatóan 494 032 forintra nő.
Vágólapra másolva!

Jövőre várhatóan emelkedik az állami vezetők fizetése, amennyiben az Országgyűlés elfogadja, hogy az úgynevezett köztisztviselői illetményalapot 28 150 forintra emeljék. Ennek alapján ugyanis nemcsak az osztályvezetők, főosztályvezetők fizetését számolják ki, hanem a miniszterelnök, a kormánytagok és a politikai államtitkárok keresetét is. Az illetményalap emelését követően a miniszterelnök fizetése bruttó 494 032 forintra, a minisztereké 393 396-ra, a politikai és közigazgatási államtitkároké 332 874 forintra nő.
E fizetés mellé járhat még a felsőfokú nyelvvizsgáért 13 ezer, a középfokúért pedig 7800 forint nyelvpótlék.
A miniszterek ezen kívül más pénzbeli juttatásban nem részesülhetnek.

A minisztériumokban általános egyébként, hogy nem a miniszter keresi a legtöbb pénzt. Értesüléseink szerint a honvédelmi miniszter saját hivatalának kereseti listáján nincs az első húsz között, ugyanis a magas rangú, régóta szolgáló katonatisztek fizetése jóval magasabb a miniszteri javadalmazásnál.
Más minisztériumokban is előfordul, hogy a miniszter fizetése csak a 8-10. A sorban.

A közszolgálati életpályarendszer újragondolása során el szeretnénk érni, hogy a minisztériumokban a miniszter fizetése legyen a legmagasabb – mondta Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő személyügyi és funkcionális szervezet főigazgatója. Az is fontos törekvés - tette hozzá -, hogy a miniszterek, politikai államtitkárok fizetését elválasszuk a többi köztisztviselőétől. Fizetésük meghatározásánál a jövőben esetleg nem az illetményalapot, hanem például a minimálbért vennék alapul.

A politikai tisztséget viselő állami vezetők alapfizetése egyébként 1997 januárja óta nem változott.

A Horn-kormány szétválasztotta a politikai és a közigazgatási államtitkárok, szakmai vezetők javadalmazását. A szakmai feladatokat ellátó közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok fizetése 1998-ban emelkedett, míg a kormánytagok, politikai államtitkárok illetményalapját befagyasztotta, ezért fizetésüket máig az 1997-es 23 400 forintos köztisztviselői illetményalap szerint számolják. Igaz, a politikai vezetők az előző két kormány alatt évente átlag három-négy havi illetményt kaphattak jutalomként.

Végleg külön kellene választani a politikai állomány és a beosztott köztisztviselők fizetését, annak ugyanis mindig az egyszerű tisztviselők itták meg a levét, ha a politikai harcok során a hivatalnokok bére került szóba - mondta Michalkó Péter, a főként minisztériumi tisztviselőket képviselő Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A közvélemény ugyanis mindig felhördül - tette hozzá -, amikor a miniszteri, képviselői fizetések emeléséről hall, amire válaszként be lehet fagyasztani a köztisztviselői illetményeket az olcsó állam jelszavával. Ez azonban nemcsak a csúcshivatalnokok béremelésének elmaradását jelenti, hanem az alacsony fizetésű köztisztviselőét is - tette hozzá.

Szakmailag tarthatatlan, hogy a miniszterelnök politikailag meghatározott fizetése "felülről nyomja" a beosztott köztisztviselők fizetését is - fejtette ki Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. Fehér szerint zavaró, hogy a polgármesterek fizetését is a miniszteri illetményhez viszonyítva határozzák meg, így adott esetben őket is érinti az illetményalapok befagyasztása.
Számításaik szerint a köztisztviselői illetményalapot legalább 29 900 forintra kellene emelni.

Joób Sándor

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

A leggazdagabb amerikaiak.