Belső nyomozás folyt a békési főrendőrök ellen

Az előző rendőri vezetés Kuzma Mihály alezredes öngyilkosságát követően egy független csoportot bízott meg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon feltételezett visszaélések, mulasztások, szakmai hibák feltárására - értesült a Magyar Hírlap.

Csaknem egy tucat rendőr utazott Békésbe és töltött el két hetet az ügyek felderítésével. Az adatgyűjtés eredményeként egy húszoldalas dokumentum született, amely részletezi öt békési rendőrvezető visszaéléseit. Az ORFK vezetése feljelentést tett az ügyben, amelyet illetékesség hiányában a csongrádi ügyészség továbbított a békési katonai ügyészségnek, ahol viszont bizonyítékok hiányára hivatkozva '98 tavaszán megszüntették az eljárást.

Információink szerint 1998 tavaszán, Kuzma Mihály öngyilkossága után az Országos Rendőr-főkapitányság akkori bűnügyi főigazgatója két magas rangú rendőrtisztet bízott meg egy teljes körű vizsgálat elvégzésével. Néhány hét alatt egy több mint húszoldalas dokumentum készült, amely terhelő adatokkal szolgált a Békés megyei rendőrség öt vezető beosztású munkatársa - köztük az akkori főkapitány Gál László - tevékenységéről.

Az összeállításban szerepelt egyebek között Kuzma Mihály egy korábbi közlekedési balesete, amelynek egyik jegyzőkönyvét - a jelentés szerint - a közlekedésrendészet munkatársai utólag meghamisították.
Ezzel vált lehetővé, hogy a szervezett bűnözés elleni leleplezésekben élen járó Kuzma alezredest vétlenként is elmarasztalják. Ugyancsak olvashattak a rendőri vezetők a Kuzma Mihály házánál megszervezett kommandósakcióról, ami - a vizsgálók szerint - elsősorban az alezredes lejáratását szolgálta.

Szerepelt a húszoldalas összeállításban a mostanában sokat emlegetett szeghalmi bordélyház is. A jelentés szerint a megyei rendőri vezetők egy része gyakran kereste fel ezt az intézményt. A kupleráj tulajdonosa ellen három nyomozás is indult, amelyeket azonban bizonyíték hiányában megszüntettek.
A jelentésben akkor még szó sem esett az azóta Karancsi Tibor, volt szeghalmi rendőr százados által előadott olajbázis leleplezéséről, illetve az eljárás meghiúsításáról.

Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetői rövid mérlegelést követően megtették a feljelentést hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt egy pártatlan ügyészi szervhez, a Csongrád Megyei Főügyészséghez. Innen "illetékesség hiánya miatt" az ügy átkerült a békési katonai ügyészségre.
Lapunk úgy tudja, a rendőri vezetés ettől kezdve kilátástalannak ítélte meg az ügyet. Szerették volna leváltani a megye főkapitányát, ám semmilyen törvényes eszköz nem állt rendelkezésükre. A jelentés összeállításával megbízott csoport két vezetőjét nyugdíjazták, ennek kapcsán informátorunk közölte: az APEH bűnügyi igazgatóságán még igényt tartottak munkájukra.

Kuncze Gábor (SZDSZ) akkori belügyminiszter - felelevenítve a korabeli történteket - lapunknak elmondta: Kuzma öngyilkossága után az ORFK 1998 tavaszán valóban nagyszabású vizsgálatot folytatott, s ennek nyomán feljelentést tett több békési rendőrvezető ellen hivatali visszaélések alapos gyanúja miatt. Kuncze emlékezete szerint az akta egyből a békési katonai ügyészséghez került, ahol '98. május végén bizonyítékok hiányára hivatkozva ejtették az ügyet.

Értesüléseink szerint az ORFK vizsgálódását megelőzően a békési "rendőrpanamákról" jóval terjedelmesebb anyagot gyűjtött össze a Belügyminisztérium rendvédelmi szolgálata (belső elhárítás), de a dossziékba a rendőri vezetésnek nem volt betekintési joga. Lapunk az elhárítás egyik tisztjétől azt is megtudta, hogy 1996-tól kezdődően vaskos iratkötegeket állított össze a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálata a Gál László irányítása alatt működő békési testületről. A vizsgált személyek között volt az egykori főkapitány, a közrendvédelmi helyettese és néhány, vezető beosztásban lévő rendőrtiszt.

Tény, hogy a békési rendőrökről a legtöbb anyagot gyűjtő Rendvédelmi Szervek vezetőjét - helyettesével együtt - Pintér Sándor belügyminiszter és Gál László hivatalba lépése után röviddel menesztették beosztásából. Az új belügyi vezetés első intézkedései között szerepelt ugyanakkor a Rendvédelmi Szolgálat és a szervezett bűnözés elleni igazgatóság titkos dossziéinak áttekintése, egyes dokumentumok berendelése.

Hatvanmilliárdnyi felderített "olajkár"

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának adatai szerint 1992-től az idei év elejéig 859 olajügyben indítottak vizsgálatot - tudta meg a Magyar Hírlap. Valamennyi esetben adócsalás, csempészet, illetve jövedéki visszaélések alapos gyanújával kezdődött eljárás. Az összesített kárérték meghaladja a 67,3 milliárd forintot.

Szakértők szerint a büntetőjog szempontjából két nagy "olajkorszak" volt. Az első, 1992 és 1995 júniusa közötti, időszakban az olajszőkítők és a vámcsaló importőrök okozzák a legnagyobb kárt. Ekkor kétszáznegyven ügyben nyomoztak a vám- és pénzügyőrök. Ebben az időszakban 78 vádemelés történt, amit huszonkét bírósági ítélet követett. A fennmaradó több mint száz vizsgálatot bizonyítékok hiányában megszüntették, kisebb részüket pedig később folytatták.

A törvényi változások miatt '95 közepétől új terepet találnak az olajbűnözők, ennek nyomán a vámnyomozók három tényállásra (visszaélés jövedékkel, csempészet, adócsalás) alapozva kezdeményeztek összesen 619 eljárást. Jövedéki visszaélés miatt 1995-99 között 115 nyomozás indul, amiből 91 a pénzügyőrség nevéhez fűződik, a kárérték közel kétmilliárd forint. Csempészet kapcsán 65 nyomozás indult, viszont körülbelül 18,5 milliárd forintra rúg az anyagi veszteség. A legtöbb "olajvállalkozó" azonban adócsalás gyanújával került összetűzésbe a vámosokkal. Az ilyen ügyekben nyitott 439 akta szerint a kárérték megközelíti a 41 milliárd forintot. A '95 július elsejétől számon tartott 619 nyomozást 129 vádemelés követte, bírósági döntés 24 esetben született.

Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy tapasztalatai szerint a legtöbb visszaélés - az olajszőkítéses korszak után - importügyletekben történt. Bencze szerint a '97-ben született szabványszigorítások, a jövedéki adótörvény, az üzemanyag-forgalmazást szabályozó rendelkezések hatása, hogy '98-tól kevesebb az "olajbűnöző".

Gaál Zoltán, Sengel Ferenc

(Magyar Hirlap)

Korábban: