Dudás Istvánt és a laktanya három akkori sorkatonáját az ügyészség a genfi egyezmények alapján emberiség elleni bűntettel vádolja, amelyért legkevesebb tízévi, de akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.
A fegyverszakértő elmondta: a vádiratban említett fegyverekhez rendszeresen nem használtak robbanótöltetet, robbanóhatást azonban adott esetben a géppuska-öltény is kifejthet az emberi testbe hatolva. Véleménye szerint azért is valószínűtlen a véletlen fegyverhasználat, mert a géppuskát már megtölteni is csak parancsra volt szabad, a tüzeléshez pedig ki kellett biztosítani a fegyvert.
Az orvos szakértő azt is megemlítette: a közvetlenül a sortűz után készült orvosi feljegyzések - amelyek robbanótöltetekre utaló sebesüléseket említenek, hiányosak, elnagyoltak. Ez azonban gyakran előfordul a tömeges, gyors orvosi ellátást igénylő esetnél. A leírásokból olykor még az sem deríthető ki, hogy golyó vagy gránátszilánk okozta-e a sérüléseket.
A tárgyaláson Zétényi Zsolt a sértettek egy csoportjának ügyvédje kérte a bíróságtól: csatolják az ügy iratai közé azt az ez év júniusában született legfelsőbb bírósági döntést, amely a Katonai Főügyészség felülvizsgálati kérelme nyomán megsemmisített egy másik sortűzperben tavaly ősszel elévülés miatt szintén a Legfelsőbb Bíróságon meghozott jogerős megszüntető végzést. Továbbá annak a szakvéleménynek az iratokhoz csatolását is kérte, amelyet a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság elnöke készített a genfi jegyzőkönyvek alkalmazhatóságával kapcsolatban.
A következő, szerdai tárgyaláson Litván György történészt, az 56-os Intézet korábbi vezetőjét és Horváth Miklós hadtörténészt hallgatja meg a bíróság.
(MTI)
Ajánló:
Az '56-os események legjobb kutatóhelye.
Korábban:
(1999. 09. 16.)