A mosonmagyaróvári sortűzper tárgyalásán történészeket hallgatott meg a bíróság<br/>

Az 1956-os magyar forradalom általános előzményeiről, illetve a szovjet hadsereg, valamint a fegyveres felkelők október 23-a utáni helyzetéről készített szakvélemények meghallgatásával folytatódott szerdán a mosonmagyaróvári sortűzper a Fővárosi Bíróságon.

A vádirat szerint több mint 50 halálos áldozatot követelt az a sortűz, amelyet a mosonmagyaróvári határőrlaktányánál összegyűlt békés tömegre adtak le a katonák Dudás István nyugállományú ezredes - akkor laktanyaparancsnok - utasítására. Ezért az ügyészség Dudást és három akkori sorállományú katonát a genfi egyezmény alapján emberiség elleni bűntettel vádol, melynek büntetési tétele tíz évtől életfogytig terjedő szabadságvesztés.

A tárgyaláson Litván György történész, az 56-os intézet korábbi vezetője a forradalom előzményeiről elmondta: az események egyetlen szereplője sem gondolt akkor forradalomra, hiszen a demokratikus követelésekkel szemben ott volt egy állig felfegyverzett diktatúra. Október 23-án egy csendes diákfelvonulásból lavinaszerűen bontakozott ki a főváros lakosságának jó részét megmozgató tüntetés.

Horváth Miklós hadtörténész a tárgyaláson kifejtette: a szovjet csapatok Magyarországon állomásozása 1955 után, az osztrák államszerződés megkötése következtében, jogilag rendezetlenné vált, de a belügyekbe való beavatkozásra a Varsói Szerződés (VSZ) alapján nem volt lehetőség. Ennek ellenére 1956 nyarán VSZ-utasítás alapján készült egy terv arra az esetre, ha Magyarországon fegyveres megmozdulás pattanna ki. E szerint az itt állomásozó szovjet erők feladata az aktív objektumvédelem volt. Október 23-a után azonban ezek az erők kudarcot vallottak, és ezért azokat fokozatosan ki kellett vonni. Ekkor viszont már nem a VSZ, hanem a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma irányította a magyarországi katonai beavatkozást.

A hadtörténész szakértőnek a bíróság kiegészítő kérdéseket tett fel az októberi események idején működő magyar kormány önállóságára, a szovjet csapatok behívására és itteni tevékenységére, illetve a politikai vezetés határőrségnek címzett utasításaira vonatkozóan. Ezekre a kérdésekre három hónapon belül kell elkészítenie szakvéleményét Horváth Miklósnak.

A mosonmagyaróvári sortűzper következő tárgyalásán, október 19-én megkezdődik a tanúk kihallgatása.

(MTI)

Ajánló:

Az '56-os események legjobb kutatóhelye.

Korábban:

(1999. 10. 12.)