Dávid Ibolya szerint ő nem avatkozik be a bírói függetlenségbe, csupán felvetette a problémát

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének korábbi reakcióira azt válaszolta: csupán a kötelességét teljesíti, amikor egy szerinte fontos perben a sürgősség elrendelését javasolja.

"Az igazságszolgáltatás nem lehet az államszervezet szent tehene, amelyet más szervek részéről kizárólag hódolat illet, nem bírálat" - áll Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nyilatkozatában.
Szerinte ugyanis egy dolog a bírói függetlenség, és más dolog a bírói felelősség, amelynek egyik el nem hanyagolható eleme az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása. "Amikor tehát a végrehajtó hatalom az utóbbi fontosságát hangsúlyozza, nem a bírói függetlenségbe avatkozik be, hanem alkotmányos felelősségéből eredő kötelességét teljesíti" - tartalmazza a nyilatkozat.

Dávid Ibolya egy pénteki sajtóbeszélgetésen azt mondta: Kovács Mihály ügye egy dolog miatt volt számára felháborító. Szerinte 1996-ban nyáron vagy nyár végén érkezett meg az ügyészségtől a bíróságra a vádirat Kovács Mihály ügyében. Két és fél évig, 1998. decemberig ki sem tűzték első tárgyalásra Kovács Mihály ügyét. Másodszor pedig azért sürgette az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, mert neki nem elég, ha egyszer tavasszal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, egyébként egyhangú döntéssel, ellenszavazat nélkül támogatja a javaslatát. Szerinte ez olyan ügy, amiben soronkívüliséget kell kérni.

Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke jogállamban megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a bírói függetlenség és az igazságszolgáltatás szervezeti kérdéseivel foglalkozott. Azt sem tartotta helyénvalónak, hogy az igazságügy-miniszter személyében is támadta őt mint a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét.

A Kovács Mihály-ügy kapcsán Solt Pál azt mondta: amíg az igazságügy-miniszter asszonynak nincs bizonyítéka arra, hogy valamilyen politikai vagy más egyéb okból késlekedés történt, "ezt a nagyon súlyos vádat vissza kell utasítania".

A csempészettel és más bűncselekményekkel vádolt Kovács Mihály, egykori bankelnök ügyében 1996-ban érkezett meg a vádirat a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, és az igazságügy-miniszter, Dávid Ibolya az OIT tagjaként ez év júniusában javasolta a sürgősség elrendelését. Ezzel kapcsolatban Solt Pál azt mondta: Dávid Ibolya korábbi nyilatkozataival ellentétben a sürgősség elrendelése óta több eljárási lépés is történt. Az ügyben tárgyalást tartottak szeptember 14-én, és a következő tárgyalást november 10-re tűzték ki.

Dávid Ibolya az utóbbi napok vitáival kapcsolatban azt mondta: azok középpontjában nem a Kovács-ügy áll, az csupán jelzésértékű példa annak illusztrálására, hogy a bírósági munkaszervezés tekintetében akad még javítanivaló.

A miniszter nyilatkozatában kitért arra, hogy a végrehajtó hatalom - az ország közbiztonságáért és jogbiztonságáért viselt felelősségéből eredően - köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az igazságszolgáltatás munkáját, és haladéktalanul megtenni azokat a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, amelyek egyebek között a bírósági ítélkezés meggyorsítását szolgálják. "Ilyen lehet például bizonyos eljárások egyszerűsítését segítő törvénymódosítás kezdeményezése, a bírói létszám emeléséhez vagy a bíróságok technikai bázisának fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása, netán a bírósági munkaszervezés hatékonyabbá tételének kezdeményezése. Mindez a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja a bírói függetlenséget" - írta Dávid.

Az igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári és a büntetőügyek ésszerű határidőn belüli elintézéséhez való jogot a polgárok számára az alkotmány és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai is biztosítják. Dávid szerint mindezek alapján az igazságügy-miniszternek - mint az államot az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokban képviselő kormánytagnak - nemcsak joga, de kötelessége is felhívni a bíróságok figyelmét az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményére. "Annál is inkább, mert a strasbourgi panaszok jelentős része a bírósági eljárások elhúzódására vonatkozik, és számos ilyen esetben kellett már Magyarországnak kártérítést fizetnie az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján" - fogalmazott Dávid Ibolya.

Szerinte a létező problémák felvetése az igazságügy-miniszter részéről nem jelent olyan beavatkozást a bíróságok működésébe, amely a jogállamiság elvei alapján megengedhetetlen lenne.

(MTI)

Korábban:

(1999. október 19.)