A Belügyminisztérium az elmarasztaló ítélet ellenére nem bocsájtja el a határőrség vezetőjét<br/>

Hivatali visszaélés bűncselekménye, egy vízum kiadásának elrendelése miatt 100 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Kiss Kálmán vezérőrnagyot, a határőrség országos parancsnokát a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében. Az [*****] megtudta: a Belügyminisztérium (BM) egyelőre nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy megszüntesse-e Kiss jogviszonyát.

A Legfelsőbb Bíróság részben megváltoztatta a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ez év júniusában kihirdetett elsőfokú ítéletét, amely bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában mentette fel Kiss Kálmánt és Kovács Gyula ezredest, a határőrség határforgalmi főosztályának vezetőjét a hivatali vesztegetés vádja alól - írta az MTI.

A vádirat szerint Kiss Kálmán tavaly június és szeptember között barátai, üzlettársai számára többször is soron kívül engedélyezte a határátlépést, továbbá egy-egy alkalommal külföldről érkező küldemény átadását, illetve vízum kiadását. A soron kívüli határátlépéseknél közvetett utasításra közreműködött Kovács Gyula.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklásában kimondta azt is: bár a jelenlegi szabályok nem tiltják kifejezetten a hivatásos határőrtisztek számára, hogy gazdasági társaságok felügyelőbizottságának, igazgatóságának tagjai legyenek, de ez "nem kívánatos, és nem szerencsés" azért, mert elfogultság látszatát keltheti.

Az 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról csupán annyit mond ki: "vezető beosztású személy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet". Dr. Iványi Judit, az ELTE Jogtudományi Kar Munkajogi Tanszékének egyik oktatója az [*****]-nak azt mondta: a jogszabály azért nem egyértelmű, mert nem mondja ki, hogy például a felügyelőbizottsági tagság munkavégézésnek számít-e vagy sem. A jogszabály csak a a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenységet említi.

A törvény kimondja: "Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik." A bíróság mostani ítélete szerint Kiss "országos hatáskörű szerv vezetőjeként" követte el a bűncselekményt. A bíróság a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló ügyészi indítványt azonban eltúlzottnak vélte. Iványi az [*****]-nak elmondta: egyetlen törvény sem mondja ki, hogy a közszférában dolgozót el kell bocsátani, ha ellene jogerős ítélet született.
A Belügyminisztérium (BM) egyelőre nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy megszüntesse-e Kiss jogviszonyát. Benkő István, a BM sajtóosztályának vezetője az [*****]-nak azt mondta: "Erről még korai beszélni, majd az illetékesek döntenek".

A Fővárosi Bíróság teljes körű felmentő ítéletével szemben a Legfelsőbb Bíróság ítélete kimondta, hogy a vízumkiadás esetében Kiss Kálmán figyelmen kívül hagyta a jogszabályi rendelkezéseket. A Belügyminisztérium rendvédelmi szervek védelmi szolgálata által lehallgatott telefonbeszélgetés tanúsága szerint egy horvát állampolgárságú üzlettársa kérésére utasította beosztottjait arra, hogy egy Londonból érkező panamai állampolgárságú nő részére adjanak ki vízumot. Ezzel a határőrség országos parancsnoka hivatali kötelességét megszegte, és jogtalan előnyt biztosított egy külföldi személynek.

A bíróság a 100 ezer forintos pénzbüntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte, hogy tavaly már megállapította a Legfelsőbb Bíróság Kiss Kálmán bűnösségét a Legfelsőbb Bíróság egy szintén hivatali visszaélés vádjával indult büntetőeljárásban.

[*****]

Ajánló:

(A gazdasági társaságok közös szabályai.)