Dávid Ibolya Szegeden ünnepelt

''Tiltakozni kell az ellen, ha netán olyanok akarják kisajátítani a nemzeti függetlenségért és a polgári jogokért küzdő forradalmat, akiknek elődei azt külső, bizánci hatalom behívásával, fegyveres terrorral verték le, s az ellen is, ha minden olyan erő szélsőséges minősítést kap, amely véletlenül nem egy adott politikai irányzathoz tartozik'' - jelentette ki Dávid Ibolya szombaton, Szegeden.

Az igazságügy-miniszter az 56-os eseményeket felidézve emlékeztetett arra, hogy annak idején a nemzetközi nagypolitika nem szavazott hitelt és bizalmat annak a népnek, amely a keleti blokkban először mert szembeszállni a hatalmas túlerővel, s tette szimbólummá a lyukas zászlót, eltávolítva abból a szentségtörés jelképét.

A forradalmak tanulságairól szólva hangoztatta: 1956 áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen a forradalomnak is köszönhető, hogy eljött 1989.
''Óriási szerepe volt 1956-nak a nemzeti egység megteremtésében is. Ez tanulságos ma, amikor sokkal nyugodtabb körülmények között, fizikai biztonságban sem vagyunk képesek rendezni közös dolgainkat'' - állította az MDF elnöke.

''Kicsinyes parlamenti szócsaták és személyeskedések rövidke szüneteiben gondoljunk azokra az elődeinkre, akik életüket adták azért, hogy ma szabadságban és demokráciában élhessünk'' - mondta.

Dávid Ibolya szerint az '56-osok rehabilitálását a jog eszközei mellett erkölcsi eszközökkel is segíteni kell.

Az igazságügy-miniszter szerint az 1990-1991-ben hozott törvények megoldották a politikai bűncselekményekért elítélt '56-osok rehabilitálását.

Szerinte a köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt személyek esetében a tényállások vizsgálatánál látható, hogy szintén politikai bűncselekményekről volt szó.
''Azt azonban nem lehet kimondani egy törvényben tíz évvel a rendszerváltozás után, hogy a rehabilitálás a köztörvényesekre is vonatkozott, ezért szakértők vizsgálják ezt a kérdést, valamint azt, hogy szükséges-e jogszabály-módosítás''.

(MTI)

Ajánló:

A tárca honlapja.