Demszky Gábor főpolgármester kedden első alkalommal vett részt az Orbán-kormány kormányülésén, amelyen több mint két órán át tartó megbeszélést folytattak a fővárossal kapcsolatos kérdésekről.
Bár korábban Demszky úgy nyilatkozott: kész kompromisszumot kötni, az ülésen nem volt hajlandó eltérni a 4-es metró ügyében korábban kialakított álláspontjától. Mivel a kormány szintén ragaszkodott a saját elképzeléseihez, a fő kérdésekben nem közeledtek az álláspontok.
Az előző kormány idején született meg a döntés arról: megépül a 4-es metró. Azonban az Orbán-kormány visszakozott arra hivatkozva: kifizetődőbb lenne a felszíni tömegközlekedést erősíteni.
A fővárosi vezetés keresetlevelet adott be a Fővárosi Bíróságon, amelyben 96 milliárd forintnyi kártérítést követelt a kormánytól, amiért az nem teljesítette a fővárossal kötött metrófinanszírozási szerződést.
A bíróság döntését a két fél eltérően értelmezte. A főváros szerint meg kell építeni a metrót, a kormány viszont úgy értelmezte a bírósági döntést, hogy az nem kötelezte a metró megépítésére, hanem csak azt mondta ki, hogy a szerződés nem bontható fel egyoldalúan. A kabinet szerint az előző pénzügyminiszter - miután a cikluson átnyúló beruházásról volt szó - csak a parlament jóváhagyásával írhatta volna alá a szerződést három hónappal az országgyűlési választások előtt.
Borókai Gábor kormányszóvivő délutáni tájékoztatóján azt mondta: a 4-es metróról lényegében alig volt szó, mivel Demszky Gábor a megbeszélés elején kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem hajlandó kompromisszumot kötni. Mivel a kormány sem tért el korábbi álláspontjától, a metróról valószínűleg majd a bíróság fog dönteni - mondta Borókai.
Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője a kormányülés szünetében azt mondta: "a kabinet a megbeszélésen egyértelművé tette, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít Budapest támogatásának". Stumpf előrelépésnek nevezte, hogy két ügyben is sikerült rögzíteni a felek álláspontját. Így rögzítették, hogy az Erzsébet téren létrejön a mélygarázs és az idegenforgalmi, kereskedelmi és konferenciacélokra hasznosítható létesítmény, a felszínen a közparkkal; valamint azt, hogy a kormány támogatja a rákospalotai füstgázmosó megépítését.
Demszky Gábor ugyanakkor kijelentette: azzal a 12 ponttal kapcsolatban, amit a kormány elé terjesztett, lényegében csak a beruházásokról tudtak valamilyen szinten megegyezni. A főpolgármester külön megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta: "A kormány és a miniszterelnök egy teljesen más Budapestet lát." Szerinte a kormány tájékozatlan a főváros finanszírozási problémáit illetően.
Stumpf István a kormányülés szünetében azt is elmondta, hogy félreértésről van szó a személyi jövedelemadó felhasználásával kapcsolatban.
A 2000. évi költségvetéshez benyújtott módosító-indítványok között szerepelt három fideszes képviselő, Kovács Zoltán, Buza Attila és Gyimesi István javaslata, mely szerint a települések nagyságrendjétől függően kellene differenciálni az önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadót (szja). A kisközségek a lakosaiktól beszedett szja-bevételek 15 százalékával gazdálkodnának szabadon, ami a település népességétől függően 10, 7, 5 százalékra csökkenne. A javaslat szerint a fővárostól viszont elvonnák a teljes, szabadon felhasználható jövedelemadót.
Stumpf azt mondta: a személyi jövedelemadóból továbbra is 40 százalék marad az önkormányzatoknál, csak annak szabadon felhasználható hányada csökken 5 százalékra.
Demszky szerint az átengedett szja helyben maradó része folyamatosan csökken. Az az elképzelés pedig, amely a a helyben maradó szja-ban a területnagyság szerint tenne különbséget, nem veszi figyelembe az egyes települések térségi vagy országos szerepéből következő többletfeladatait.
"A kormány megdöbbenéssel fogadta Demszky Gábor kormányülésről szóló sajátos interpretációját. A főpolgármester visszatért régi harcmodorához, és valós tények helyett minősít és dezinformál" - áll a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs
Államtitkárságának közleményében.
Kapcsándi Dóra
Ajánló:
A főváros tervei, dokumentumai
Korábban:
(1999.10.26.)