A Legfelsőbb Bíróság szerint törvényesen jártak el Kiss Kálmán ügyében<br/>

A Legfelsőbb Bíróság főtitkára közleményben visszautasította Kiss Kálmán határőr vezérőrnagy vádjait. Kiss korábban azt mondta: politikai koncepciós eljárás folyt ellene.

"A Legfelsőbb Bíróság (LB) visszautasítja azokat a megalapozatlan állításokat, amelyek szerint Kiss Kálmán ellen politikai koncepciós eljárást folytatott volna le" - közölte Lomnici Zoltán, az LB főtitkára.
A főtitkár közleményében azt írta: a Legfelsőbb Bíróság a tábornok ügyét - miként az előzőt 1998-ban - az eljárási törvények betartásával, nyilvánosan tárgyalta. A magyar büntetőeljárási törvény szabályai szerint Kiss Kálmán határőr vezérőrnagy az ügyben terhelt, jelenleg pedig jogerősen elítélt. Véleménye a bíróság ítéletéről ebből a perbeli helyzetéből következik.

"A Legfelsőbb Bíróság törvényes eljárásban hozott jogerős ítélete mindenkire nézve kötelező" - áll a közleményben, amely szerint az LB minden ügyben politikától mentesen, kizárólag a törvényeknek és a bírák lelkiismeretének megfelelő döntést hoz. "Semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság Határőrségének ki a parancsnoka" - írta Lomnici.

Kiss Kálmán határőr vezérőrnaggyal szemben második alkalmommal járt el a bíróság, hiszen 1998. március 30-án hivatali visszaélés miatt a Legfelsőbb Bíróság már megrovásban részesítette.
Az LB - a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának első fokú döntésével szemben - Kiss Kálmán bűnösségét azért állapította meg egyrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, mert Darcó Canadic, az Allied Investment Értékpepír Kereskedelmi és Tanácsadó Részvénytársaság igazgatósági tagjának kérésére intézkedett vízum kiadására. Ennek az rt-nek a kérés előterjesztésekor Kiss Kálmán tábornok felügyelőbizottsági tagja volt - tartalmazza a közlemény.

Lomnici Zoltán emlékeztet rá: Kiss Kálmán az elsőfokú tárgyaláson, május 26-án azt állította: lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. A bíróság ezt követően viszont azt állapította meg, hogy a tábornok még május 31-én is felügyelőbizottsági tag volt.

"Az LB nem politikai ítéletet hozott, hivatali visszaélés miatt szabott ki pénzbüntetést, mert a tábornok az ismerőse kérésére, szabadsága idején, telefonon intézkedett különös méltánylást érdemlő vízum kiadására" - áll a közlésben.

A hivatali visszaélés alapjául szolgáló tényállást az első fokú ítélet is tartalmazta, az a jogi következtetés volt téves, hogy nem történt bűncselekmény.

"A bírói engedélyhez kötött különleges eszközök alkalmazását (telefonlehallgatás) a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében engedélyezte. Erre figyelemmel a telefonlehallgatás adata, mint bizonyíték a büntetőeljárási törvény vonatkozó paragrafusa alapján felhasználható. A vízumkiadás ténye egyébként kétséget kizáróan bizonyított volt, csupán annak jogi értékelése tekintetében volt téves a katonai tanács ítélete" - zárul a közlemény.

(MTI)

Korábban:

(1999. november 1.)