A belügyminiszter november 15-i hatállyal visszavonta Kiss Kálmán határőr vezérőrnagy, országos parancsnok megbízását, miután a Legfelsőbb Bíróság hivatali hatalommal való visszaélés bűntettében bűnösnek találta a tábornokot. Az ítéletet követően Kiss Kálmán nyilatkozatban közölte, hogy peres eljárást kezdeményez a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ellen, mert a szolgálat szabálytalanul hallgatta le telefonbeszélgetéseit.
Indoklása szerint ugyanis a megfigyelés ezen módja bírói engedélyhez kötött, és csak akkor alkalmazható, ha öt évnél magasabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény alapos gyanúja áll fenn.
A Népszava azonban úgy tudja, hogy a titkosszolgálatok nem Kiss Kálmán jogosulatlan előnyszerzési ügyei miatt kezdeményezték a lehallgatást. Érdeklődésük középpontja az Allied Investment Rt. egyik társtulajdonosa, Darko Canadics horvát állampolgár volt. Canadics cégnek egyébként felügyelő bizottsági tagja volt Kiss tábornok.
Darko Canadics azzal vívta ki a titkosszolgálat megkülönböztetett figyelmét, hogy 1993-ban szoros üzleti kapcsolatokat tartott fenn a hadban álló Horvátországgal. Az akkor hadban álló országban az idő tájt a fegyverek jelentették a legkurrensebb árucikket.
A Legfelsőbb Bíróság tegnap nyilatkozatban utasította vissza Kiss Kálmán vádaskodását, miszerint ellene politikai koncepciós eljárás folyt. ''Kiss Kálmán áttörte az igazságszolgáltatást illető kritika határait véleményével'' - jelentette ki Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Hozzáfűzte: a bíróság tekintélyének ilyen megsértése számos országban bűncselekményként értékelendő.
(Népszava)
Korábban:
(1999.11.02.)