Az Andrássy-család egykori tulajdonát képező öt, közöttük három Munkácsy-mű tulajdonjoga rendezésének ügyében 1995 óta állt folyamatos kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az örökösökkel. A festmények közül négyet bizonyíthatóan a szovjet csapatok hurcoltak el a II. világháború idején, majd 1972-ben a Szovjetunió azokat visszaadta a magyar államnak.
A közelmúltban folytatott vizsgálatok során kiderült, hogy a Szovjetunióból visszakerült festmények nem képezik a magyar kincstári vagyon részét, ezért négy kép tulajdonjogát illetően megállapodást kötöttek az örökösökkel.
Eszerint a család visszakapja a feltehetőleg John Opie által festett Férfiarcképet, valamint Munkácsy Mihály, a Krisztus Pilátus előtt című képéhez 1880-ban készített tanulmány-festményét. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy az Andrássy Gyulánéról festett Franz von Lenbach arcképet, valamint az Itatónál című Munkácsy Mihály festményt a magyar állam megvásárolja az örökösöktől a Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria számára.
Az ötödik kép tulajdoni helyzetét nem sikerült egyértelműen tisztázni. Így a felek abban jutottak egyezségre, hogy a Munkácsy Mihály: Sirató asszonyok a keresztfánál című, 1880-ban készült alkotás esetében az örökösök elismerik a magyar állam tulajdonjogát, így a műalkotás továbbra is Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményben marad - áll a kulturális tárca sajtóközleményében.
Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: a művek úgynevezett titkos eredetkezelése 1989-ig azt jelentette, hogy a múzeum az eredetre vonatkozóan nem nyilatkozott nyilvánosan. A publikációkban csak annyit közöltek, hogy átvették azokat az akkori kulturális minisztériumtól.
(MTI)