Első fokon elvesztette Palotás a pert a büki golfpálya ügyében

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította Palotás János keresetét, amelyet a Postabank ellen nyújtott be annak megállapítására, hogy a büki golfpálya értékesítésekor kapott 920 millió forint a valós értékhez képest feltűnően alacsony.

Palotás János a perben 2,4 milliárd forint tőke plusz a kamatok megfizetésének elismerését kérte a bíróságtól, mivel szerinte a felesége és általa 920 millió forintért eladott száz százalékos üzletrészt a Postabank a Reorg Apport Rt.-nek rövid határidőn belül 250 millió forintért adta tovább. Ezalatt az idő alatt pedig nem történt olyan változás, ami értéknövekedést okozhatott az üzletrészben.

A Postabank védője szerint a 3 milliárd forint nem tekinthető piaci értéknek, mivel a Postabank saját leányvállalatain belül cserélte el ennyiért a büki golfpályát, értékpapírokért. Ezzel az ügylettel a Postabank a kétes befektetésekre vonatkozó céltartalékképzés kötelezettsége helyett kétmilliárd forint nyereségre tett szert.

Palotás János azt mondta, hogy pénze megszerzése mellett azért is indította el a pert, hogy a független bíróság szakértője állapítsa meg a büki golfpálya értékét. Erre azonban döntésében a bíró nem tért ki. A vállalkozó szerint ezzel bebizonyíthatta volna, hogy a Reorg Apport Rt.-nek 250 millió forintért átadott üzletrész jóval többe került volna, ha nem az állam a vásárló. Ezzel pedig Palotás János szerint az is bebizonyosodott volna, hogy ebben az esetben túlkonszolidálták a Postabankot.

A bíró kétmillió forint perköltség megfizetésére kötelezte Palotás Jánost és nejét. A bíró közölte: bár csak egy tárgyalásra került sor, de a követelt összeg nagyságát is figyelembe vette a perköltség megállapításánál.

A bíróság döntését nem a Postabank védekezésére, hanem arra alapozta, hogy az ügyben a Polgári törvénykönyv csak másodlagos hatályú. A társasági törvény szerint pedig nem lehet a társasági szerződést a vállalkozó által kifogásolt, feltűnően nagy értékaránytalanság miatt utólag módosítani.

Palotás János a döntést követően azt mondta: indítványában csak a konkrét adásvételi szerződést támadta, amelyet szerinte a Polgári törvénykönyv szabályoz. Az ítélet ellen fellebbezni fog, mert úgy véli: a bírói ítélet nem jogsértésen, hanem félreértésen alapulhat.

(MTI)