Ételből sem mutatható ki a kergemarha-kór<br/>

Egyelőre nincs mód arra, hogy a szarvasmarha-alapanyagokból készített élelmiszerekből, illetve kozmetikumokból kimutatassák: vajon kergemarha-kórral fertőzött volt-e a feldolgozott állat? Az angliai járvány idején a szigetországból behozott állati eredetű termékeket - levesporokat, kozmetikumokat - is csupán mikrobiológiai és toxikológiai szempontból vizsgálhatta a szakhatóság. A fertőző fehérjét kimutató speciális immunhisztokémiai vizsgálatokat nem végezhették el, mivel erre sem a vizsgálati módszer, sem a megfelelő technikai háttér nem állt a rendelkezésükre.

A kutatók már korábban megállapították, hogy a kergemarha-kór okozójaként számon tartott hibás konformációjú prionfehérje bizonyos körülmények között állatokról emberekre is átkerülhet, s gyógyíthatatlan Creutzfeldt-Jakob-szindróma kialakulását eredményezheti. Leginkább oly módon, ha a beteg állat gerinc- és agyveleje, illetve a nyirokrendszer része az emberi táplálékba kerül.

Az elmúlt időszakban ezért több országban megtiltották a szarvasmarha agyának és belső szerveinek emberi fogyasztásra való felhasználását, valamint a szervek további feldolgozását, például az agyalapi mirigyből (hipofízis) készült kozmetikai szerek gyártását.

A hazánkban forgalomba került élelmiszerek, illetve kozmetikumok vizsgálatát az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) végezte. Az angliai kergemarha-kór járvány idején fokozottan ellenőrizték a Nagy-Britanniából származó, állati eredetű termékeket. Elsősorban a levesporok és kozmetikumok (arcpakolások, krémek) mikrobiológiai és toxikológiai vizsgálatát végezték el. Az OÉTI főigazgató-helyettese lapunknak korábban elmondta: a marhakórt okozó fertőző fehérjét kimutató speciális immunhisztokémiai vizsgálatokat ugyanakkor nem végezhették el, mivel erre sem a vizsgálati módszer, sem a megfelelő technikai háttér nem állt a rendelkezésükre. Szakértők szerint egyébként a tudomány jelenlegi állása szerint a priont élelmiszerekből és kozmetikumokból nem is lehet kimutatni.

Az importként bekerülő gyógyszerek és biológia készítmények törzskönyvezésében az Állatgyógyászati, Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet vett részt. Bernáth László igazgatóhelyettes kijelentette: annak idején az intézet több alkalommal ellenőrizte az Angliából érkező oltóanyagokat, de mivel azok főként mesterséges alapanyagokból készültek, kizárható, hogy kóros prionnal fertőződtek volna. (A marhavész idején megtiltották az állati eredetű fehérjével "dúsított" takarmányok importját. Csupán halliszt kerülhetett be az országba. Az intézet igazgatóhelyettese kijelentette: azt meg tudják állapítani, hogy a hallisztbe kevertek-e állati fehérjét a szállítók.) A kergemarha-kór kirobbantásáért azok az állati eredetű takarmányok tehetők felelőssé, melyek a kóros fehérjét tartalmazták. A brit szigetországban ezért már a nyolcvanas években betiltották az ilyen jellegű takarmányok felhasználását a kérődzők táplálására. Később a korlátozást hazánkban is elrendelték.

A Magyarországra érkező takarmányok minősítését, regisztrálását és forgalomba hozatalának engedélyezését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végezte. Dr. Herendi Andrásné osztályvezetője elmondta: minden egyes beérkező szállítmányhoz tartozik egy növény-, illetve állat-egészségügyi tanúsítvány, mely jelöli a tápszer beltartalmi értékeit. Ezekből a dokumentumokból megállapítható, hogy az egyes alapanyagok milyen tápanyagokat tartalmaznak. A tanúsítványok alapján hivatalosan nem került hazánkba fertőzött tápanyag. (A bse-re vonatkozó konkrét vizsgálatokat azonban az OMMI-nek sem volt lehetősége elvégezni.)

Néhány szakember nem zárta ki annak lehetőségét, hogy feketeforgalom útján bekerülhettek olyan takarmányok az országba, melyeket senki nem ellenőrzött. Előfordult például, hogy a határon nagyobb tétel állati eredetű takarmány jutott át, melyet azután a felhasználónál foglalt le a hatóság.

Kirády Attila

(Népszava)