Nyilvánossá tennék a besúgók nevét<br/>

Az SZDSZ olyan javaslatot nyújt be a parlamentnek, amely lehetővé tenné, hogy a pártállam idején megfigyeltek értesülhessenek megfigyelőik nevéről is - ezt Kuncze Gábor közölte a Magyar Hírlappal. A jelenlegi szabályok szerint a Történeti Hivatalban bárki megnézheti, milyen adatokat gyűjtöttek róla, de csak úgy, hogy a róla információkat szolgáltató személy nevét kitakarják.

A besúgó nevének nyilvánosságra hozását kezdeményezi az SZDSZ: a javaslatot a kisgazdapárt is támogathatónak, a Fidesz pedig megfontolandónak tartja. A MSZP nem áll az SZDSZ mellé, a MIÉP pedig nem kíván foglalkozni a kérdéssel.

Kuncze Gábor, a szabad demokraták frakcióvezetője szerint az alapvető cél, hogy kutathatóak legyenek a volt III/III-as csoportfőnökségi iratok, ezért kívánnak önálló javaslatot tenni. Hozzátette: az ügynök-, a titok- és a levéltári törvény - feles támogatást igénylő - módosítására is szükség lenne ehhez, de a nyilvánosság biztosításával megszűnne a visszaélés lehetősége.

Mátrai Márta Fidesz-frakcióigazgató lapunknak elmondta: a közélet és a múlt tisztázása pártja szerint kiemelkedően fontos ügy. A legnagyobb kormánypárt frakciója ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az elmúlt tíz évben ezeket a dokumentumokat többször megbolygatták, azokhoz hozzányúlhattak. A Fidesz ennek ellenére érdeklődve várja a szabad demokraták indítványát, annak támogatásáról pedig a részletes technikai javaslatokat megismerve dönt majd. Mátrai hozzátette: az átvilágítás esetleges kiterjesztésétől pártja nem zárkózna el.

Turi-Kovács Béla úgy látja, a szabad demokrata javaslat támogatható lenne az FKGP számára. Ami az átvilágítandók körét illeti, Csúcs László szerint azt ki kell terjeszteni a sajtó képviselőire. Korábban volt olyan elképzelés is, hogy világítsák át a bírákat és polgármestereket is, de Csúcs úgy véli, ez már kezelhetetlenné tenné a folyamatot.

Az MDF csak csomagban támogatná a módosítást - mondta lapunknak Horváth Balázs. A frakcióvezető-helyettes szerint az átvilágítandók körét bővíteni kell azokkal a személyekkel, akik meghatározó közéleti személyiségek és politikaformáló erejük van. Így a sajtó vezető munkatársaira és a bírákra, ügyvédekre, ügyészekre is ki kell terjeszteni az átvilágítást.

A MIÉP az értelmiség belső harcának tekinti az ügynökmúlt kapcsán a napokban kialakult vitákat. Győri Béla szóvivő elismerte, hogy a frakcióban szóba jött a kérdés, s az egyik képviselő az 1990 előtt kinevezett egyházi vezetők átvilágítását is javasolta, de ezt a képviselőcsoport végül is leszavazta. Az ügynöknevek megismeréséről nincs még döntés a MIÉP vezetésében.

Egyértelmű viszont az MSZP álláspontja: a legnagyobb ellenzéki párt sem az átvilágítás kiterjesztését, sem ügynöknevek megismerését nem támogatja. Mint Molnár Gyula pártalelnök leszögezte, tíz évvel a rendszerváltás után ezt a témát mindörökre le kellene venni a napirendről. Molnár szerint a most megjelent ügynöki önvallomás is jelzi a személyes tragédiák mélységét, tehát túl kell lépni a múlton, a kérdést a leggyorsabban lezárva.

A kutatás jelenlegi szabályai

A Történeti Hivatal (TH) beszámolója szerint jelenleg 14 ezer 653 iratot őriznek az egykori állambiztonsági szervek operatív nyilvántartásában, több mint 10 ezer azonban a nemzetbiztonsági szerveknél van elhelyezve.

Az átvilágítandók körébe tartoznak a képviselők, a kormány tagjai, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, az ombudsmanok, az alkotmánybírák, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az államtitkárok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és alelnökei, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökei, illetve alelnökei, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, valamint a TH elnöke és helyettese.
Az átvilágítási törvény módosításáról az Országgyűlés egyszerű többséggel határoz.

Gréczy Zsolt

(Magyar Hirlap)