A kisgazdák engednének költségvetési követelésükből<br/>

Csatári József (FKGP), a kisgazda frakció gazdasági munkacsoportjának tagja szerint lehetséges, hogy 360 milliárd forint körül legyen az agrártárca jövő évi költségvetés-kerete. A kisgazdapárt eredetileg 413 milliárd forintot kért a költségvetéstől. Ez az első eset, hogy engedtek követeléseikből. Az előterjesztésben jelenleg mintegy 260 milliárd forintos támogatási összeg szerepel.

Csatári József (FKGP), kisgazda frakció gazdasági munkacsoportjának tagja szerint a kért 360 milliárdos támogatásban szereplő 55 milliárd forintos reorganizációs keret "annyira kézzelfogható, annyira ésszerű, hogy nehéz lenne levenni a napirendről".

Csatári szerint az 55 milliárdos plusz támogatások három nagy csomagjáról már eltérőbbek a vélemények. A kisgazdák tervei szerint a három támogatási csomag úgy oszlana el, hogy a termékek piacra jutását segítenék 15,6 milliárd forinttal, a termelési beruházásokra szánnak 25,3 milliárdot és az egyéb beruházásokra 20,8 milliárdot költenének. Csatári szerint ha ezek közül kettőt sikerül elfogadtatni, azt már eredményként értékeli.

Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy a kérdés nyitott, még folynak a tárgyalások, és szinte minden nap történik valamilyen egyeztetés az ügyben.

"A Független Kisgazdapárt tisztában van koalíciós helyzetéből fakadó kötelezettségeivel, és akkor is megszavazza a jövő évi költségvetést, ha csak részben szerepelnek benne a kért pluszforrások" - mondta Csúcs, aki a gazdasági munkacsoport vezetője is. A politikus szerint a késedelmesen megszülető büdzsé rontaná az ország külföldi megítélését. Ugyanakkor pártja elégedetlen amiatt, hogy nem születtek meg, illetve megakadtak az általa szorgalmazott és a koalíciós partnerek által is vállalt reformok.

Csúcs bírálta az adótörvények módosulása miatt alkalmazott, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésére hátrányos "fűnyíró-elvet": ez szerinte annak az igazolása, hogy szó sincs feladatarányos finanszírozásról, és arról a nulla bázisú költségvetésről, amit az FKGP szorgalmaz és a pénzügyi kormányzat is támogat.

Helytelenítette, hogy a költségvetés összeállításakor tovább működik az érdekérvényesítő képességtől függő alkumechanizmus. "A forráselosztás nem a valós feladatok finanszírozására épül, és egyszerre van benne jelen a hiány konzerválása és a pazarlás támogatása" - mondta Csúcs László.
Megjegyezte, hogy a kisgazdák hiányolják az államháztartás reformjának további, az önkormányzatokkal, az adókkal, a társadalombiztosítással, a közigazgatással kapcsolatos lépéseit.

A kisgazda frakcióvezető-helyettes szerint az elmúlt időszak nehézségeiből okulva ezeket a lépéseket megtéve, "előre kellene menekülni". Mint mondta, minél később történnek meg ezek a reformok, annál többe kerülnek majd mind pénzügyileg, mind politikailag.

Csúcs László felhívta a figyelmet arra is: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy kormány a ciklus első felében nem teszi meg a kilátásba helyezett, szükséges reformlépéseit, akkor azok megvalósulására már nagyon kicsi az esély, különösen a választások felé közeledve.

(MTI)

Korábban:

(1999. november 5.)