Tovább pereg a Nemzeti-abszurd<br/>

Schwajda György, a Nemzeti kormánybiztosa több mint nyolc hónappal ezelőtt Siklós Máriára bízta a színház tervezését. Az építészszakma akkor felháborodott és tiltakozott az eljárás ellen, tervpályázatot követelt. Pályázatot azóta sem írtak ki a tervezésre.

Siklós Mária állítólag elkezdte ugyan a munkát, de az új, a dél-pesti helyszínre készített terveiről egyelőre még nem kívánja tájékoztatni a nyilvánosságot. A helyzet abszurditását mutatja, hogy az építkezés pontos helyszínét tartalmazó kormányhatározatra még mindig várni kell, miközben hamarosan szakemberekből álló zsűri - a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott és szeptember óta működő központi tervtanács - mégis véleményezni fogja Siklós terveit.

Schwajda Györgynek, a Nemzeti kormánybiztosának régi vágya, hogy a Dunára építse az ország első színházát. Öt évvel ezelőtt azt javasolta az akkori miniszterelnöknek, hogy a Nemzeti a Margit híd déli oldalánál, a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán, egy mesterséges szigeten épüljön fel. Schwajda elképzelései nem váltak valóra, valószínű, hogy túl drágának tartották a szolnoki színidirektor álmait. A választások után az új kormány az Erzsébet téri építkezést leállította, Schwajdából pedig először az új Nemzeti miniszteri, majd kormánybiztosa lett. Az Orbán-kabinet először a Városligetben jelölte ki a színház helyét, de a fővárosi önkormányzattal való sikertelen egyeztetés miatt kénytelenek voltak új helyszín után nézni.

Aztán augusztusban a kormány úgy döntött, hogy Dél-Pesten, az egykori expóterületen legyen a Nemzeti, akkor azt gondolták - mivel állami telekről van szó -, az építkezésbe a főváros nem szólhat bele. Később kiderült, bizonyos esetekben mégis szükséges a főváros beleegyezése, például ha Schwajda régi, dédelgetett álmát előrángatva a Nemzetit újra egy félszigeten akarná megépíteni. Igaz, eddig pontos számítások nem készültek arról, hogy ez a megoldás mennyi többletköltséget jelentene. A Dunába nyúló színházról, úgy tűnik, a kormánybiztos mégis kénytelen lemondani, hiszen a fővárosi önkormányzat és a IX. kerület szakértői is aggályosnak látják az elképzelést. Feltételezhető, hogy a környék közlekedésének rendezése sem lesz olcsó mulatság, hiszen milliárdokat emészthet fel a HÉV pályájának lesüllyesztése vagy gyorsvasúttá alakítása.

Úgy látszik, a takarékosság csak a korábbi, Erzsébet téri helyszínnél volt nagyon fontos. Még akkor is, ha könnyen előfordulhat, hogy Demján Sándor és a Trigránit Rt., illetve a mögöttük lévő külföldi magántőke teljesen új fejezetet nyithat az egyre abszurdabb történetben. Hiszen mint arról korábban hírt adtunk, a Trigránit Rt. és a magyar kormány nemrégiben Kanadában szándéknyilatkozatot írt alá a volt expótelkek beépítéséről. Demjánék az elmúlt években kétszer is pályáztak a Kincstári Vagyonigazgatóságnál a területre, eredménytelenül. Most viszont tárgyalások kezdődtek a telkek megvételéről. A dél-pesti beruházás részleteiről és a "Duna Városközpont" esetleges tervezőjének személyéről a Trigránit Rt. vezetői csak az adásvételi szerződés megkötése után kívánnak nyilatkozni. Ugyanakkor Demján Sándor korábban lapunknak megerősítette azt az információt, hogy a Trigránit feltehetően indul a Nemzeti építési pályázatán. Az MH november 6-ai számában úgy nyilatkozott: "Határozottan szeretném leszögezni, hogy a Nemzeti független a mi fejlesztésünktől. Nem akarunk abba beleszólni, hogy ki tervezi és milyen lesz. A kivitelezési munkákra pályázunk, mert szeretnénk biztosítva látni, hogy amikorra elkészülünk a városrésszel, a Nemzeti is kész lesz."

Az új dél-pesti városrész Kanadában bemutatott és a hazai sajtóban is megjelent prezentációs tervét Finta József és Fazakas György építészeti irodája készítette. Finta József ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a leendő Nemzetit a látványterven jelölték ugyan (két helyen is, az egyik változat szerint a Duna-parton, a másik variációban pedig a 9. számú expótelken), de a színház terveiről nem kértek és nem is kaptak adatot, Finta ugyanakkor furcsának tartja, hogy a Nemzeti eddig elkészült terveiről az építészeket senki sem tájékoztatta. Mint ahogy az is különös (de ez már a szerző megjegyzése), hogy miközben állítólag már javában készülnek a tervek, a pontos helyszínről még a kormány nem határozott. Finta József kijelentette, elképzelhető, hogy amennyiben a dél-pesti beruházás megvalósul, annak tervezésében részt vesz az általa vezetett építészstúdió, de a Nemzeti tervezésébe továbbra sem kívánnak beleszólni. Az új városrész terveinek kialakításában valószínűleg több, 6-8 építésziroda is közreműködik majd, de a Nemzeti tervezésétől teljesen függetlenül történik. Azt azonban Finta József is elismerte, hogy nem árt, ha a későbbiekben a két beruházás tervezői egyeztetnek.

Sokak számára szokatlan, hogy az egymás mellé tervezett épületek tervezői előzetesen nem egyeztetik koncepciójukat, hacsak nem az történt, hogy szűk körben lényegében már mindenről megállapodtak.
Schwajda György már több hete benyújtotta a kormánynak a Nemzeti Színház építésének részletes ütemtervét, de a kormányhatározatra még mindig várni kell. Az Új Nemzeti Kht. a kormány döntéséig nem kívánja megosztani elképzeléseit a sajtóval, mint ahogy az építész- szakmával sem. Emlékezetes, hogy az idén márciusban a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlése petícióban tiltakozott az ellen, hogy nem írtak ki tervpályázatot a Nemzeti tervezésére. Ezt követően március végén Callmeyer Ferenc lemondott a kamara elnöki posztjáról. Az új elnök, Balogh Balázs elmondta, hogy a szakmai szervezet továbbra is kitart amellett, hogy a Nemzeti esetében szükséges az építészeti tervpályázat kiírása, de Schwajda György az elmúlt hónapokban nem volt kíváncsi a véleményükre.

Mindenesetre még a kormány döntése előtt a Közbeszerzési Értesítő október 27-én megjelent számában közzétették az Új Nemzeti Kht. felhívását, amelyben bejelentik a színház építésére vonatkozó előminősítő eljárás megindítását. A részvételi szándék bejelentésének határideje a héten jár le, a konkrét pályázatot pedig csak később írják ki. Azt viszont több közbeszerzésben jártas szakember furcsának véli, hogy az előminősítési eljárás szövege szerint a beruházás fővállalkozójának feladata lenne a színház engedélyezési és kiviteli tervének elkészítése, hiszen ezzel általában a vezető tervezőt szokták megbízni. Siklós Mária kérdésünkre csak annyit árult el, hogy a színház terveit ő és az általa vezetett team készíti, de az előterv stádiumában lévő dokumentumok egyelőre nem publikusak. Úgy értesültünk, hogy a terveket hamarosan egy szakemberekből álló tervtanács véleményezi.

A központi tervtanács egyébként a földművelési és vidékfejlesztési miniszter rendelete alapján jött létre, feladata többek között az országos jelentőségű beruházások építészeti és műszaki terveinek szakmai bírálata. A testület állandó tagjai között találjuk Balogh Balázst és a Magyar Építész Kamara alelnökeit: Makovecz Imrét és Finta Józsefet is. Felvetődik a kérdés, ha a kamara továbbra is fontosnak tartja a Nemzeti építési tervpályázatának megjelentetését, az elnökség közreműködik-e a központi tervtanács Nemzeti terveit érintő bírálatában. Balogh Balázs elmondta, nem tartják szükségesnek, hogy bojkottálják Siklós terveinek véleményezését, de az ülésen ismét kiállnak a tervpályázat mellett. Egyelőre tehát nem tudni, hogy Siklós Mária a várhatóan december elejére tervezett ülésen egy komplett tervvel vagy csupán egy színház-technológiai koncepcióval rukkol elő.

Teátrum luxuskivitelben

Amikor eldöntötték, nem épülhet fel az Erzsébet téren a színház, az egyik és legfőbb kifogás az volt, hogy a Bán Ferenc által készített tervek alapján nem lehet azt 20 milliárd forintnál kevesebből megépíteni. Hiába bizonyította az akkori kormánybiztosi iroda, hogy az építkezés áfával együtt 17 milliárdba kerül, amiből ráadásul 3 milliárd visszaáramlik a költségvetésbe. S hiába bizonyították feketén-fehéren, hogy az adófizetőknek, a közadakozási pénzeket is beszámítva, nem kerülne többe 10,5 milliárd forintnál, az érvek nem számítottak. Ráadásul az építkezés leállításánál már az is ismert volt, hogy a generálkivitelezésre kiírt pályázatok közül csak egy szólt 10,5 milliárdról.

A vállalkozók 8,7, illetve 8,1 milliárdos ajánlatot is adtak. Igaz ugyan, hogy anno '96-ban a kormány 6 milliárdot hagyott jóvá a Nemzeti építésére, de szakértők állították, a közadakozást hozzászámítva megépülhetett volna belőle a színház akár a Bán-féle tervek szerint is. Az építőiparban egyébként csak egy a biztos: a kivitelezők évről évre magasabb árakon dolgoznak. Minél később születik meg tehát a döntés a nemzet színházáról, az annál többe kerül.

Helyszínek és koncepciók

1995. november 23.: A Horn-kormány elkötelezi magát az új Nemzeti Színház felépítése mellett. A kabinet megbízza a művelődési, a pénzügyi és a környezetvédelmi minisztert, dolgozzon ki szakmai tervet az Erzsébet téren elképzelt új teátrum felépítésére
1996. december 15.: Meghirdetik a tervpályázatot.
1997. május 30.: Az építészeti tervpályázatot Bán Ferenc Kossuth-díjas építész nyeri.
1997. november: A művelődési minisztérium pályázatot ír ki az új Nemzeti Színház igazgatói posztjára. A nyertes 1998. január 1-jétől 1999. július 31-éig miniszteri biztosi megbízást kap. Tíz felkért színházi szakember közül Ascher Tamás, Bálint András és Tompa Gábor pályázik.
1997. december 20.: Az új Nemzeti igazgatójává kinevezik Bálint Andrást
1998. augusztus: Az Égszi Senior Kft. a kulturális tárca megbízásából vizsgálja az Erzsébet téri beruházást.
1998. szeptember 16.: Elkészült az alapozás, a kormány azonban még nem döntött arról, hogyan folytatódik az építkezés.
1998. október 29.: A kormány úgy dönt, hogy nem az Erzsébet téren építik fel az új Nemzeti Színházat. Hámori József miniszter közli: új pályázatot írnak ki a színház építésére, az építkezés befejezésének legkésőbbi időpontja 2002, a beruházás 10,7 milliárd forintba fog kerülni.
1998. november 9.: Hámori-Demszky-találkozó, a miniszter közli: az Erzsébet téren közpark lesz, az új teátrum a Városligetben épül.
1998. november 10.: Bálint András, a leendő új Nemzeti Színház igazgatója lemond megbízatásáról.
1999. március 1.: Nem írnak ki pályázatot az új Nemzeti Színház tervezésére, a teátrum megépítéséért felelős, állami alapítású kht. irodája tervezi az épületet - jelenti be Schwajda György miniszteri biztos.
1999. március 9.: Orbán Viktor miniszterelnök kormánybiztossá nevezi ki Schwajda Györgyöt.
1999. március 22.: Az Új Nemzeti Kht. részéről bejelentik, hogy a műszaki-koncepcionális terv első változatát Igor Popov moszkvai tervező átadta Siklós Máriának, aki három hónapon belül befejezi a tervet.
1999. március 26.: A kultusztárca és a főváros képviselői nem állapodnak meg az új Nemzeti vitás kérdéseiben. Lemond az építészkamara elnöke, Callmeyer Ferenc.
1999. augusztus 26.: A kormány úgy dönt, hogy a Nemzeti Dél-Pesten, az egykori expó területén épüljön fel.
1999. október 27.: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenik, hogy az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Kht. előminősítési eljárást indít az új Nemzeti Színház megépítésére.
1999. november 1.: Orbán Viktor a Ferihegyi repülőtéren bejelenti, hogy Kanadában a magyar kormány és a Trigránit Rt. szándéknyilatkozatot írt alá az egykori expótelkek beépítéséről.

Balogh Gyula