Sokan kamerákkal figyeltetik dolgozóikat<br/>

Hiányos szabályozás, aggályos gyakorlat Jogvédők szerint is sok esetben alkotmányos jogokat sérthetnek a munkahelyi kamerák. Elképzelhető, hogy rövid időn belül hivatalos állásfoglalás is készül arról: készüljön részletes törvényi szabályozás elhelyezésükről.

Magyarországon a bankok, benzinkutak, bevásárlóközpontok mellett már termelő, ipari vállalatoknál is a nap 24 órájában kamerák figyelik az üzemi területeket. Sokszor maga az igazgató követi folyamatosan a munkavállaló minden lépését, akár még az öltözőkbe is bekerülnek a "megfigyelők", és készülnek a felvételek. A cég vezetői elsősorban vagyonvédelmi, illetve biztonsági okokra hivatkozva szerelik fel és üzemeltetik a rendszereket, amelyek -- mintegy "mellesleg" - a munkavállalókat is figyelik, miként végzik dolgukat.

Az ország egész területéről érkeznek a panaszok a munkahelyen felszerelt kamerákkal kapcsolatban. A dolgozók sok esetben titokban keresik fel érdekképviselőiket, segítsenek emberhez méltóbb munkafeltételeket teremteni. Megalázónak és kiszolgáltatott helyzetnek érzik, hogy "valaki" állandóan figyelje őket. Mind a szakszervezeti képviselők, mind az Adatvédelmi Hivatal tehetetlen a munkahelyeken egyre terjedő megfigyelésekkel szemben, miután nincsenek törvényi korlátai a kamerák működtetésének.

Az sem szabályozott, hogy a képen rögzített személyes adatok hová kerülnek, készítőik meddig tartják meg őket. A rendszer használatának egyetlen kikötése, hogy üzemeltetői tudassák a "megfigyeltekkel", hogy figyelik őket, de ők még ezt a feltételt is sok esetben elmulasztják.

Kiskunfélegyháza környékén az egyik elektrotechnikai cég alkalmazottait például teljes munkaidejük alatt kamerák figyelik. A panaszosok szerint korábbi lopásokra hivatkozva a tulajdonosok az üzem egész területét, a folyosókat és az irodákat is bekamerázták, sőt még videofelvételek is készülnek az alkalmazottakról. Ugyan ilyen konkréteset ismert az érdekképviselők előtt Kerekegyházán is. Az ottani fémipari cégnél az igazgató szobájában van a rendszer központja, s székéből bármikor bármelyik dolgozóját képernyőjére kapcsolhatja, s figyelemmel kísérheti minden mozdulatát.

Az Adatvédelmi Hivatalba is érkeznek hasonló bejelentések. Legutóbb egy húsipari cég dolgozói kértek vizsgálatot, miszerint még a női öltözőkbe is kamerák kerültek. A hivatal kiderítette, hogy valóban ott is vannak kamerák, igaz, "intim" helyeken nem látja a dolgozókat a rendszer, de törvényi szabályozás nélkül jogsértőnek nem ítélhette.

A szakemberek szerint ugyan az nem vitatható, hogy vagyonvédelmi és biztonsági okokból sok helyen szükség van kamerákra, azonban sokszor semmi nem indokolja, hogy az alkalmazottakra fókuszáljon a rendszer. Pedig még a kereskedelemben, bankok, benzinkutak, bevásárlóközpontok területén is nem ritka példa, hogy a pénztárost és nem a terepet, helyiséget veszi a készülék.

Az Adatvédelmi Hivataltól kapott információk szerint várható, hogy hamarosan hivatalos ombudsmani állásfoglalás készül a kamerák használatáról. Eszerint szükséges lenne ezek törvényi szabályozása, miután sok esetben valóban személyiségi jogokat sérthet a kamerahasználat.

A különböző szolgáltatási területeken, ahol nagy a vendégforgalom, a biztonság szempontjából nélkülözhetetlen a megfigyelés. Lencse fókuszában lépünk a bankba, felvétel készül a bankautomatáknál, bevásárlás közben. Az adatvédelmi szakemberek szerint ez még elfogadható lenne, azonban azt már semmi nem szabályozza, mi lesz a sorsa a felvételeknek, meddig őrzik az üzemeltetők a képeket és mire használják.

Kun J. Viktória

(Népszava)

Ajánló:

Majtényi László oldala. Benne: beszámolók, töürvények, címek.