Csökkent a Fidesz lemaradása az MSZP-től<br/>

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának novemberi adatfelvétele a megelőző, októberi vizsgálathoz képest csökkenést regisztrált a két nagy párt választói támogatottságának különbségében. A novemberi empirikus adatok szerint a Fidesz-MPP támogatottsága az összes megkérdezett körében változatlan maradt, az MSZP támogatottsága azonban 4 százalékponttal csökkent. A pártválasztásukban bizonytalan szavazók aránya csak 1 százalékpontnál kisebb eltérést mutat az októberi adatokhoz képest, a válaszmegtagadóké a szintén hibahatáron belüli három százalékponttal alacsonyabb az előző hónaphoz képest.

A két nagy párt választói támogatottsága több szociodemográfiai csoportban is 5 százalékpontot elérő vagy azt meghaladó eltéréseket mutat októberhez képest. A Fidesz-MPP-nél az októberi felvétel a nők elfordulásának lefékeződését regisztrálta, a legutóbbi, novemberi vizsgálat szerint pedig a párt támogatottságának mintegy 5 százalékpontnyi növekedését mutatta a férfiak körében. Ezzel a Fidesz-MPP szavazótáborában a megelőzően már hosszú hónapok óta tapasztalható jellemző, a női támogatói többség megszűnt.
A két nagy párt támogatottságának korcsoportok szerinti megoszlását a 18-24 évesek körében a Fidesz-MPP és az MSZP közötti távolság ismételt növekedése jellemzi. A Fidesz támogatottsága a legfiatalabb választói korcsoportban 5 százalékponttal növekedett, az MSZP-é pedig 6 százalékponttal csökkent, a Fidesz-MPP előnye az MSZP-vel szemben novemberben 12 százalékpont volt. A 25-34 évesek csoportjában nem történt 2 százalékpontot meghaladó változás. A 35-44 éves korcsoportban az MSZP októberben jellemző 8-10 százalékpontnyi előnye novemberben 3 százalékpontnyi hátránnyá olvadt. A 45-60 éveseknél az MSZP támogatottsága 5, a 60 felettieknél 4 százalékponttal csökkent, a Fidesz támogatottsága e két korcsoportban gyakorlatilag nem változott.

Novemberben a Fidesz-MPP globális támogatottsága 4 százalékponttal növekedett a községi választók körében, az MSZP-é nem változott az előző hónaphoz képest. A pártválasztásukban bizonytalan községi választók arányának októberi 8 százalékpontot meghaladó növekedése nem folytatódott, a bizonytalanok aránya ebben a körben 2 százalékponttal csökkent. A városokban, októberben a szeptemberi átlagos 13 százalékpontról 6 százalékpontra mérséklődött a szocialisták előnye, novemberben pedig újabb 3 százalékponttal csökkent, a Fidesz-MPP 22, a MSZP 27 százalékos támogatottságot mutat ebben a körben. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban ugyanakkor mintegy 4 százalékponttal nőtt a szocialisták előnye, a Fidesz támogatottsága átlagosan a hibahatáron belüli 2 százalékponttal csökkent, a szocialistáké pedig ugyanennyivel növekedett. A fővárosban a szocialisták előnye októberben 20 százalékpont volt. Novemberben az MSZP támogatottsága Budapesten 11 százalékponttal csökkent, miközben a Fideszé 5 százalékponttal növekedett, a két párt közötti támogatottsági különbség ezzel 6 százalékpontra csökkent.

Az iskolai végzettség szerinti megoszlásokban is történtek módosulások októberhez képest. A szakmunkásképzőt végzetteknél a Fidesz-MPP támogatottság 6 százalékponttal növekedett, az MSZP-é hibahatáron belül 1 százalékponttal csökkent. Az érettségizetteknél a Fidesz 1 százalékos ugyancsak hibahatáron belüli növekménye mellett az MSZP támogatottsága 5 százalékponttal csökkent. A diplomásoknál a Fidesz-MPP szintén csak hibahatáron belüli 2 százalékpontos növekménye mellett az MSZP támogatottsága novemberben 10 százalékponttal csökkent. A szocialistáktól elfordult diplomás választók 7 százalékpont körüli arányban a bizonytalanok táborát gyarapították. A novemberi adatok alapján az MSZP a legfeljebb 8 általánost végzetteknél 7, az érettségizetteknél 6 százalékpontos előnnyel rendelkezik a Fidesszel szemben, a szakmunkásképzőt végzetteknél a szocialisták előnye az októberi 7 százalékpontról 1 pontra, a diplomások körében pedig az októberi 14 százalékpontról 3 pontra olvadt a Fidesszel szemben.

A biztos választási részvételt ígérők körében érvényes támogatottsági arányok novemberben is mindkét nagy párt esetében 1 százalékponton belüli eltéréssel igazodnak a pártválasztók teljes körében regisztrálható támogatottsági arányokhoz. Az MSZP előnye a Fidesz-MPP-vel szemben a "biztos" szavazó pártválasztók körében az októberi 18 százalékpontnyi különbségről 10 százalékpontra csökkent.

A Fidesz-MPP szavazóinak körében az MSZP elutasítottsága októberben a hibahatáron belül eső 2 százalékponttal csökkent, az MSZP támogatóinak körében pedig mintegy 4 százalékponttal csökkent a Fidesz elutasítottsága. A Fidesz-MPP és az MSZP elutasítottsága a bizonytalan pártpreferenciájú választók táborában egyaránt mintegy 3 százalékponttal növekedett.

A pártok választói megítélés szerinti győzelmi esélyeiben novemberben nem folytatódott a két nagy párt közötti távolság növekedése. Az októberi 37 százalékpontos MSZP-előny 29 pontra csökkent. A pártválasztók teljes körében a Fidesz győzelmét valószínűsítők aránya 3 százalékponttal növekedett, az MSZP-ét valószínűsítőké 5 százalékponttal csökkent.

A novemberi felvétel szerint a kormány tevékenységének megítélése a Fidesz-MPP a szavazóinak körében 5 indexponttal romlott, a szocialista szavazók körében viszont szintén 5 ponttal javult. A kisgazdákra szavazóknál 7 pontos, az SZDSZ támogatóinak körében pedig 20 pontos javulás regisztrálható novemberben. Az ellenzék megítélésében az MSZP szavazóinak körében 5 indexpontnyi, az SZDSZ szavazóinál pedig kétpontnyi javulás figyelhető meg. A Fidesz-MPP szavazóinál 7 indexpontnyi javulást, a kisgazdákra szavazók körében pedig 26 pontnyi süllyedést mutat a novemberi empirikus felvétel. A demokrácia működésével való elégedettségben a bizonytalanok körében novemberben csupán 2 indexpontnyi csökkenés figyelhető meg, a Fidesz-MPP szavazótáborában a véleményklíma ebben a kérdésben alapvetően nem változott, a szocialista szavazóknál pedig 4 indexpontnyi emelkedés figyelhető meg. Az ország gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokban a Fidesz-MPP, az MSZP és a kisgazdapárt szavazóinak körében enyhe, 2-4 indexpontnyi negatív irányú elmozdulás észlelhető, az SZDSZ szavazóinál viszont 13 pontnyi pozitív irányú változás mutatkozik.

A novemberi vizsgálat adatai a szeptemberben kezdődött jelentős preferenciamozgások októberi lefékeződése után nemcsak egy ismét stabilizálódó preferenciastruktúra képét mutatják, hanem a két nagy párt között az előző két hónap során kialakult jelentős távolság mérséklődésére is utalnak.

A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 1999. november 5. és 15. között a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) készítette. Az ország 77 településén 1522 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást háromdimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95 százalékos valószínűséggel (tehát majdnem biztosan) állítható, hogy a teljes mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,5 százalékponttal térhetnek el a felnőtt lakosság megkérdezésével kapható adattól. (Ez a lehetséges eltérés az adott kérdésre válaszolók csökkenésével párhuzamosan nő, pl. a biztos szavazók vizsgálata esetén ezen a mintán legfeljebb 3,4 százalékpont.)

(Magyar Hirlap)