Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot Áder János házelnök kérte fel - a házszabálynak megfelelően - arra, hogy alkosson véleményt az elutasított válaszról.
Molnár Róbert (FKGP) interpellációjában - a Hit Gyülekezetének tevékenységével összefüggésben - azt kérdezte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkárától, hogy kívánja-e a kormány a vallásszabadságról szóló törvényt módosítani.
Várhegyi Attila korábbi válaszát fenntartva, azt kiegészítve a bizottságnak azt mondta: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény módosításával összefüggésben elkészült egy szakmai koncepció. Ennek lényege, hogy nem csupán formális szempontokhoz kötné a vallási közösségek nyilvántartásba vételét, hanem kimondaná: csak tényleges vallási tevékenység végzése céljából lehessen egyházat létrehozni. "Tisztázni kell azonban, hogy semmilyen vallási közösség vagy vallási tevékenység szabadságát a törvény módosítása nem érintheti, hiszen a vallásszabadság alapvető jogát mind az alkotmány, mind pedig nemzetközi emberi jogi egyezmények rögzitik" - mondta az államtitkár.
Várhegyi Attila - utalva az interpellációra - közölte: az eseti visszaélések, a bűncselekmények ügyében való eljárás nem az NKÖM, hanem más hatóságok hatáskörébe tartozik.
A bizottsági ülésen Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese a vonatkozó törvényt ismertetve azt mondta: az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre. Az egyházi jogi személy törvénysértése esetén az ügyész pert indíthat az egyházi jogi személy ellen. Hozzátette: csak abban az esetben, ha kívülről kezdeményezést kap, és csatolják a bizonyítékokat, mert az ügyészség nem fordulhat az egyházhoz, és nem kérhet be dokumentumokat, iratokat.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy Bartus László, aki könyvet írt a Hit Gyülekezetéről, István József FKGP-s bizottsági tag kérésére dokumentumokkal is tudja segíteni a bizottság munkáját. A testület arról döntött, hogy később visszatér az ügyre.
(MTI)
Ajánló: