A privatizációs szervezet hallgat a New York-palotáról<br/>

Ma kiderül, nyilvánosságra hozza-e az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel (ÁPV Rt.) kapcsolatos, állítólagos terhelő bizonyítékait a budapesti New York-palota megvételére pályázó németországi Messerschmitt Stiftung elnöke. Hans-Heinrich von Srbik állítja: a bizonyítékok feltárásával fény derülne arra, az ÁPV Rt. miért halogatta a budapesti ingatlan adásvételi szerződésének megkötését. A magyar fél viszont hallgat: a privatizációs szervezet illetékesei a Népszava többszöri megkeresésére sem reagáltak.

Hans-Heinrich von Srbik, a budapesti New York-palota megvételére pályázó tekintélyes németországi alapítvány, a Messerschmitt Stiftung elnöke ma dönt arról, nyilvánosságra hozza-e az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel (ÁPV Rt.), illetve a palota eladásával kapcsolatos, állítólagos terhelő bizonyítékait - értesült a Népszava. Amennyiben a tekintélyes németországi alapítvány vezetője "kipakol", ígérete szerint fény derülhet arra, miért nem köthette meg a New York-palota adásvételére vonatkozó szerződését az ÁPV Rt.-vel, amikor a privatizációs szervezet korábban arra ígéretet tett.

Az ÁPV Rt. illetékesei lapzártáig nem reagáltak - annak ellenére, hogy az rt. sajtóosztálya csütörtökre ígért választ kérdéseinkre.

A Népszava tegnap már beszámolt arról: a tekintélyes müncheni alapítvány kivonul Magyarországról, amennyiben az ÁPV Rt. nem vizsgálja felül az ingatlan eladásával kapcsolatos korábbi döntését és nem írja alá szerződést a Messerschmitt-tel.

A Népszava információi szerint a Messerschmitt azt tervezi, kártérítési pert indít az ÁPV Rt. ellen. Az ügyben tegnap érkezett Magyarországra tárgyalni a Messerschmitt egyik megbízottja, de miután az eladók még csak fogadni sem voltak hajlandók, visszautazott Münchenbe.

Ismert, az ÁPV Rt. a közelmúltban elutasította a szerződés megkötését a Messerschmitt-tel, annak ellenére, hogy a New York-palota privatizációs pályázatán a német cég nyert. (Erről egyébként a mai napig nem kapott hivatalos értesítést a Messerschmitt.) Az üzlet a német fél szerint az ÁPV Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Váltó-4 Libra Rt. hibájából hiúsult meg, mert az rt. több alkalommal elhalasztotta a szerződés aláírását. Az alapítvány elnöke a Népszava kérdésére még szerdán példaként említette, hogy a magyar fél letagadta, hogy megkapta a szerződés aláírásához szükséges dokumentumokat, holott az iratok - mint az a német fél novemberi, magyarországi látogatásán kiderült - az ÁPV Rt. illetékeseinek asztalán voltak.

A pályázaton a Messerschmitten kívül az International Property Management, illetve a svájci- német Intas AG is indult. A Messerschmitt annak ellenére győzött a pályázaton, hogy kétszázmillió forinttal kevesebbet, összesen 2 milliárd forintot ajánlott az ingatlanért. Az ÁPV Rt. korábban ezt azzal indokolta, hogy a pályázók közül a müncheni cég rendelkezett olyan szakmai és pénzügyi referenciákkal, amelyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a palota rekonstrukciója a legszigorúbb műemléki előírásoknak megfelelően lesz végrehajtva.

A német alapítvánnyal, amely világszerte milliárdokat költ műemlékek rendbehozatalára, nagyjából már meg is egyeztek a szerződés főbb pontjaiban. Ám az ÁPV Rt. a közelmúltban mégis úgy határozott, új pályázatot hirdet a New York-palota eladására. Indoklásuk szerint a Messerschmitt szerződéstervezete eltért azoktól a feltételektől, amelyeket az értékesítést jóváhagyó szeptemberi döntésben állapítottak meg. A Messerschmitt elnöke ezt cáfolja. Hans-Heinrich von Srbik úgy véli, miután a szerződéstervezetet az eladó által kijelölt ügyvédi iroda készítette - ami egyébként ellentétes a nemzetközi gyakorlattal -, így az esetleges hibákért őket terheli a felelősség. Egyébként a német félnek is vannak kifogásai az üzlettel kapcsolatban, ezek egyike a New York-palota rendezetlen tulajdoni viszonyai.

Az ingatlan eladása több mint 11 milliárd forintos bevételt jelentene a magyar államnak: a 2 milliárdos vételáron kívül a Messerschmitt több mint 9 milliárd forintot költene a palota felújítására, szálloda, kávézó üzemeltetésére. Az alapítvány ezenkívül azt tervezte, az öszszeg többszörösét fekteti be az országban. A német szervezet rendezhette volna a düledező épület sorsát, és bevételeit a magyar kultúra javára fordította volna. Amennyiben új pályázatot írnak ki, a Messerschmitt nemhogy nem indul a tenderen, de még egyszer "be nem teszi lábát" az országba. És a jövőben a nemzetközi befektetőknek is azt fogják javasolni: kerüljék el Magyarországot.

"A német fél sajátos érdekérvényesítési formát választott, ám a sajtónyilvánosság, a fenyegetés nem használ a New York-palota ügyének. A Messerschmittnek azt kellene eldöntenie, indul e az új pályázaton, vagy sem" - nyilatkozta lapunknak az üzlet létrehozásában közreműködő egyik cég szakértője. Véleménye szerint a német partner szakmai felkészültségét senki nem vitatja, éppen ezért született az a döntés, hogy a Messerschmitt újíthatja fel a palotát. "Ugyanakkor az ördög a részletekben, a szerződés részleteiben van", olyan problémák merültek fel, amelyekre az eredményhirdetéskor még nem gondolhattunk - nyilatkozta lapunknak a szakértő. Problémák lehetnek például a felújítási határidőkkel vagy a folyamatos finanszírozással. A szakember szerint az ilyen típusú "jogi akadékoskodás" mindig jobb, mintha elkótyavetyélnék az épületet, hiszen a New York-palota nemzeti kincs. A rossz döntés akár a Nemzeti Színházhoz hasonló botrányhoz is vezetne, éppen ezért nem árt, ha körültekintően járnak el az illetékesek - vélekedett a szakértő.

Információink szerint egyébként az évek óta üresen álló épület őrzése, fűtése, a szükséges karbantartások milliókba kerülnek az államnak, a palota állaga gyorsan romlik, a falak vizesednek, a tető megrongálódott.

Miután az ÁPV Rt. illetékesei lapuknak nem nyilatkoztak az ügyről, továbbra sem tudni, a magyar fél ígéretéhez híven miért nem írta alá a szerződést, az elmúlt években miért nem sikerült eladni a New York-palotát, továbbá hogy ki a felelős azért, hogy egy tekintélyes külföldi jótékonysági alapítvány többmilliárdos magyarországi befektetése nem valósulhat meg.

A New York-palota tehát továbbra is üresen áll, fenntartása az államnak évente sok millió forintjába kerül.

(Népszava)

Ajánló:

Séta a Nagykörúton A szellemkávéház története (1894-199?)