Folytatódik a tábori lelkészek háborúskodása

Alkotmánybírósági döntés tenné lehetővé a hadseregnél működő tábori lelkészi szolgálat kibővítését a kisebb felekezetek képviselőivel - a jelek szerint azonban ehhez nincs meg a politikai akarat. Három évvel aláírása után kavart vihart az a szerződés, amely jóváhagyta a Hit Gyülekezete jelenlétét a szolgálatban. Ez az ügy előtérbe helyezte a lelkészi szolgálatot, ahol már-már háború dúl.

"Komoly feszültségek vannak. Vannak, akik nem tudnak közösen Miatyánkot sem imádkozni" - jellemezte a Tábori Lelkészi Szolgálatot az evangélikus tábori püspökhelyettes tavalyi jelentésében. Szalay Tamás fogalmazása szerint nehéz kimondani, de hiányzik a testvéri együttszolgálat készsége.
A tábori lelkészi szolgálatra mindeddig kevés fény vetült. A katonák egyéni és csoportos vallásgyakorlásának, illetve lelki gondozásának elősegítésére még az Antall-kormány hozta létre, és mint a Hit Gyülekezete viharos kizárása kapcsán kiderült, rövid története során már a kezdetektől szinte felekezeti háború dúl a szolgálatban.

Hitesek titokban

Egy kormányhatározat betűjéhez ragaszkodva zárta ki a honvédelmi miniszter a Hit Gyülekezetének (HGY) kisegítő lelkészeit a hadsereg tábori lelkészi szolgálatából. Az eset azért rendkívüli, mert bár Szabó János október 22-én írt levelének első mondatában leszögezi, hogy meglepetéssel értesült a "hitesek" jelenlétéről a laktanyákban, a kisegyház képviselői már három éve tevékenykednek hivatalosan a kaszárnyákban. Idén például Homoki János politikai államtitkár hosszabbította meg a segédlelkészként működő hitesek szerződését. A minisztérium félhivatalos indoklása szerint az államtitkár előzetesen nem kapott megfelelő tájékoztatást.

Szintén rácsodálkoztak a Hit Gyülekezete jelenlétére a honvédségnél a református és az evangélikus egyház vezetői, ennek ellenére a hitesek a protestáns tábori lelkészi szolgálat keretében tevékenykedtek 1996 óta. Az 1994-es kormányhatározat négy egyház: a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó számára engedélyezi a szolgálatban való részvételt. Más felekezetnek nincs módja arra, hogy a Magyar Honvédségnél szervezetszerűen képviseltesse magát. Erre csak akkor van lehetősége, ha a négy egyház valamelyikével megállapodást köt. Ilyen szerződést kötött 1996-ban a protestáns tábori lelkészi szolgálat és a Hit Gyülekezete.

A hitesek már a megállapodás előtt is rendszeres zenés rendezvényekkel léptek fel a katonák körében, a laktanyák parancsnokainak ez nem kis gondot okozott. A kisegyház képviselőit nem tilthatták ki, laktanyán belüli szabad mozgásukat viszont nem nézték jó szemmel. A HGY három kisegítő lelkészének szolgálatba lépése után a zavaros helyzet rendeződött. Három év elteltével az érintettek - a hiteseket leszámítva - semmissé tennék az egyezséget.

Evangélikusok kereszttűzben

A botrány kirobbanása után a "befogadó megállapodás" aláírója, a protestáns szolgálat evangélikus püspökhelyettese került az elítélő nyilatkozatok kereszttüzébe. Szalay Tamás lapunknak elmondta: valóban ő szignálta a dokumentumot, mert közvetlen felettese - a református Takaró Károly tábornok - amerikai nyelvtanfolyamon tartózkodott. Ha viszszautasította volna az aláírást, az ezredes függelemsértést követett volna el, hiszen Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium akkori politikai államtitkára szignálta a megállapodást, aki lapunknak elmondta: a tárca előzetes konzultációt folytatott az érintett egyházakkal, és csak azután született döntés a befogadásról.

Szalay saját szerepének megítéléséről az evangélikus egyház hivatalos állásfoglalására vár. A két nagy protestáns egyház (a református és az evangélikus) vezetői lapunknak most egybehangzóan úgy nyilatkoztak: csak 1999-ben értesültek a három éve tartó "illegális" állapotról. Amikor a HGY kisegítő lelkészei bekerültek a tábori lelkészséghez, Takaró Károly református püspök-tábornok vezette a protestáns ágat - ő megkeresésünkre nyilatkozott az ügyről, de az elhangzottak idézéséhez nem járult hozzá. Helyettese, az evangélikus Szalay Tamás ezredes viszont 1998 májusában beszámolót küldött az országos evangélikus presbitériumnak. Mint a Hit Gyülekezetének a protestáns ághoz delegált három kisegítő lelkészéről írta: "állandóan gond az agresszív magatartásuk, erőszakos térítési és politizálási hajlamuk." Szalay azt javasolta, hogy a hitesek önállósodjanak. Nem tudni, hogy ezt a levelet miért nem ismeri Harmati Béla evangélikus püspök.

A HGY-lelkészek jövőbeli visszakerülése a honvédséghez egyébként törvényesen megoldható. Az Alkotmánybíróság egyik, 1995-ből származó döntése szerint, ha a katonák körében létezik igény, nincs akadálya annak, hogy a szolgálat a megengedett négy egyházon kívül más felekezetek képviselőivel bővüljön. Ehhez viszont módosítani kellene a tábori lelkészségről szóló 1994-es kormányrendeletet, ami szinte teljesen kizárható: nincs meg hozzá a politikai akarat.

A hitesek most csak akkor mehetnek be a laktanyába, ha ezt egy katona kéri. Ezzel elkerülhető, hogy térítsenek a honvédségnél - nyilatkozott lapunknak egy neve elhallgatását kérő miniszteri vezető.

Felekezeti feszültségek

A tábori lelkészség "karcsúsításához" kapcsolódó hírek nyomán lapunk a szolgálat egyéb furcsaságait is felfedezte. Információink szerint 1996-ban Harmati Béla, az evangélikus egyház püspök-elnöke levélben fordult Hegedűs Lóránthoz, a református zsinat akkori lelkészi elnökéhez. Az iratban az ökumenikus egyetértés hiánya miatt kilátásba helyezi az evangélikusok szolgálatból való kiválásának lehetőségét, és mielőbbi egyeztetéseket sürget.

Szalay Tamás tavalyi jelentése szerint zátonyra futott a katonák szabadidejében tartandó rövid közös (katolikus-református-evangélikus) szertartás ötlete. A honvédség 150 évét ünneplő 1998-as ökumenikus istentiszteleten a Mátyás-templomban megjelent ugyan Bölcskey Gusztáv püspök, a református zsinat elnöke, azonban nem voltak hajlandók belépni a katolikus templomba a református tábori lelkészek.

A létező ellentétet a reformátusok és az evangélikusok között a tábori püspöki hely megüresedése mérgesítette el véglegesen. A református Takaró Károly elmozdítását - értesüléseink szerint - közös akarattal kezdeményezték a protestáns tábori lelkészek. 1997-es nyilatkozatukban leszögezik: Takaró a maga dicsőségének, teljhatalmának és anyagi gazdagodásának lehetőségét látja e szolgálatban. Úgy eltorzult a személyisége, hogy már hatalommániában szenvedő, beteg ember képét mutatja.

A dandártábornokot 1997. december 31-étől felmentették a szolgálat alól, és következő év júniusában nyugdíjazták. Takaró Károly lapunknak elmondta, életének ezt a szakaszát lezárta, nem kíván nyilatkozni róla. Négy évet töltött ki hatéves mandátumából, és távozása után kemény vita alakult ki, hogy evangélikus vagy református foglalja el helyét.

Végül idén a református Csuka Tamás dandártábornokot nevezték ki a szolgálat élére. A dandártábornok tájékoztatása szerint a szolgálatban feszültségeket okoz, hogy mindössze egy lelkészi státust foglaltak el az evangélikusok a rendelkezésükre álló négy helyett. Ezzel az arány 11-1 a reformátusok javára. Így óhatatlanul erőteljes református túlsúly jellemzi a tábori püspökséget. Az üres lelkészi státusok máig betöltetlenek, mivel a felekezetek nem tudtak egyezségre jutni ebben a kérdésben. Csuka szerint feszültségek forrása az is, hogy 1995 óta nem készült el a végleges szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), ami szabályozná a protestáns szolgálati ágon belül a felekezetek viszonyát. A dandártábornok szerint hatékonyabb lenne az ökumenikus együttműködés, ha nem lennének "összeláncolva" a felekezetek.

Szebik Imre evangélikus püspök a betöltetlen evangélikus lelkészi helyeket az egyház súlyos lelkészhiányával magyarázza. Lapunk viszont megtudta: régebben három evangélikus tábori lelkészre is volt "kapacitás". Információink szerint nem akad több evangélikus lelkész, aki a szolgálatban tapasztalható súrlódásokat vállalná. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke viszont úgy látja: a közös bizottság rendben működik, a kisebb feszültségek, súrlódások ellenére a felekezetek viszonya harmonizálódik.

Takaró Károlynak tábori püspöki kinevezése után belvárosi lakást utalt ki a Honvédelmi Minisztérium. Miután eltávolították a szolgálat éléről, elköltözött, utódja viszont nem akart ugyanott lakni. A Hold utcai lakás így ma is üresen áll - erősítette meg értesülésünket Wachsler Tamás, a HM közigazgatási államtitkára. Van olyan református tábori lelkész, aki már a harmadik - hivatalosan számára bérelt - lakást lakja. A hivatásos állományból viszont egyeseknek naponta kell ingáznia a fővárosba.

Haszán Zoltán, Szarka Ágota

(Magyar Hirlap)