Sorozatosan alkotmányt sért a parlament<br/>

Eggyel több ügyben követ el mulasztásos alkotmánysértést az Országgyűlés, miután a házszabály módosítását sem készíti el az Alkotmánybíróság (AB) által előírt határidőre. A rendszerváltás óta ez már több mint harmincszor fordult elő. A késlekedés ugyanakkor nem szankcionálható, miután az Országgyűlés mint testület nem büntethető.

Több ügyben is mulasztásos alkotmánysértést követ el az Országgyűlés. A házszabályt az Alkotmánybíróság döntése értelmében több ponton is ki kell egészíteni, így például az ülésezési rend mellett a frakcióalapításhoz szükséges létszám meghatározásáról december közepéig kellett volna dönteniük a honatyáknak, ám már bejelentették, hogy túllépik a határidőt.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint egy alkotmánybírósági döntés nem kényszerítheti ki a pártok közötti konszenzust, és bár döntése kötelezően vonatkozik a parlamentre, egyetlen képviselőre sem erőltethető rá bármelyik törvényjavaslat vagy módosítás megszavazása.

Mintegy harminc mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament 1990 óta. Az Alkotmánybíróság által megszabott határidő és a törvények meghozatala között volt többéves csúszás is.

Mulasztásos alkotmánysértést akkor követ el a parlament, ha az Alkotmánybíróság által meghatározott időpontra nem teljesíti jogalkotási feladatát - nyilatkozta Halmai. A mulasztás tényét az AB határozza meg, határidőt szab a jogszabály megalkotására vagy megváltoztatására.

Az első jelentősebb mulasztást 1991-ben állapította meg a testület, akkor a jogszabályban rögzítette a közigazgatási bíróságok felállítását, azok hiányában viszont nem teljesülhetett a határozatok megtámadhatóságának lehetősége. Így azokban a közigazgatási ügyekben is a bíróságokon lehetett volna fellebbezni, amelyeket a törvény hatálya kizárt a megtámadhatóságból - ilyenek voltak például az állampolgársági kérelmek.

A médiatörvényt négy év késéssel alkotta meg a T. Ház. Ugyancsak mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, amikor nem alkotta meg időre a kisebbségi törvényt.

Az alkotmányban rögzített kisebbségi parlamenti képviseletről szóló jogszabály megalkotásával jelenleg is mulasztásos alkotmánysértést követ el a T. Ház. Ugyancsak késlekednek, amikor nem szabályozzák a házszabályban a független képviselők jogait.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a mostani ügyben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kell vállalni a felelősséget a parlament mulasztásos alkotmánysértéséért. A frakciólétszám tízfős meghatározására ugyanis a kormánypártok megtették javaslatukat, de ezt a két ellenzéki párt nem fogadja el. A szocialisták visszautasítják Répássy állítását. Az MSZP a tizenöt fős határt megszavazta volna, s Juhász Ferenc szerint a koalíció egyértelmű célja, hogy a MIÉP-et - a kormánypártok számára létfontosságú szavazataiért - frakcióként tartsa bent a törvényhozásban. Ezért a Fidesz az alkotmánysértést is vállalja - tette hozzá a szocialista frakcióhelyettes vezetője.

Halmai szerint a házszabályban az Alkotmánybíróság döntéséig meghatározott, a frakcióalapításhoz szükséges tizenöt fős minimális létszám eltörlésekor az AB túlteljesítette feladatát, ugyanis az alkotmányból nem vezethető le, hogy az ellentétes lenne az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis nem kellett volna törölni a rendelkezést a házszabályból, mindössze annyit kellett volna kimondania, hogy a parlamentbe jutott pártoknak az alakuló üléskori létszámmal lehet frakciót létrehoznia.

(Magyar Hirlap)