Az új gazdasági miniszter kinevezésével késhegyre menő viták várhatók a kormányban<br/>

Matolcsy György új gazdasági miniszter kinevezése után a pénzügyminiszter, a miniszterelnök és a Nemzeti Bank elnöke nagy csatákra számíthat. Forrásaink egybehangzó állítása szerint az új vezető elődjénél sokkal követelőzőbb, makacsabb. Matolcsy a rendszerváltás óta már kétszer próbált a gazdaságpolitika legfőbb ura lenni, de csak most, harmadjára sikerült neki. Igaz, a mostani gazdasági minisztériumnak közel sincs olyan hatalma, mint amiről az őt ismerők szerint Matolcsy álmodott.

"Matolcsy György mindenbe belepofázott" - mondta a Beszélő című havilapnak 1997-ben Kupa Mihály, az Antall-kormány második pénzügyminisztere. Kupa interjújában azt állította, hogy elődje, Rabár Ferenc lemondásának az volt a fő oka, hogy Matolcsy György a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának vezetőjeként folyamatosan megfúrta a PM elképzeléseit. Rabár Ferenc akkori nyilatkozatai ezt megerősítik: a lemondott pénzügyminiszter többször kijelentette, hogy Matolcsy miatt vált meg posztjától.

Matolcsy György 1990-ben politikai államtitkárként Antall József kormányában a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Gazdaságpolitikai Titkárságának volt a vezetője. Ezt a posztját azonban nem sokáig élvezhette: 1990 decemberében, tehát kinevezése után fél évvel, Antall József miniszterelnök elküldte kormányából. Matolcsy akkor azt nyilatkozta, hogy önként lemondott, mivel nem tudta megvalósítani elképzeléseit, ám az [origo] által megkérdezett források egybehangzóan állították: Matolcsyt a miniszterelnök bocsátotta el.
A néhai miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa az [origo]-nak elmondta: Matolcsy e posztján gazdasági irányító központot akart létrehozni. Elképzelése szerint ő fogta volna össze a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumokat, így a pénzügy-, az ipari-, a mezőgazdasági és a privatizációs tárcát. Erre azonban nem volt felhatalmazása. A MEH Gazdaságpolitikai Titkárságának vezetőjeként feladata pusztán annyi volt, hogy feljegyzéseket készítsen a miniszterelnöknek a gazdasági kabinet üléseiről. Itt egyeztették tárcáik elképzeléseit a gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterek, s az itt előkészített javaslatok kerültek később a kormányülésre. "Matolcsy, visszaélve azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, minden kormányülésre puccsszerűen, egyeztetés nélkül a saját tervezetét hozta be" - emlékezett vissza Antall egy közeli munkatársa. Emiatt hamar összetűzésbe került az összes miniszterrel. Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter végül feladta a harcot: októberben lemondott a tárca vezetéséről. Antall József ezután, belátva, hogy Matolcsy jelenléte veszélyezteti a kormány működését, elküldte államtitkárát - mondta a közeli munkatárs. Ezzel azonban már nem tudta megváltoztatni Rabár döntését - a pénzügyminiszter decemberben távozott.

A miniszterek nemcsak Matolcsy módszereit, hanem gazdaságpolitikai elképzeléseit is bírálták. Ezek gyökeresen ellentmondtak a kormány által képviselt gazdaságpolitikának. "Én nem a pénzügyminiszter személyét támadtam, hanem azt a keresletkorlátozó gazdaságpolitikát, amit ő képvisel. S miután a tárca által kidolgozott programok rosszak voltak, így azt kell mondanom, hogy a pénzügyi kormányzat alkalmatlan az ország előtt álló gazdasági problémák megoldására" - nyilatkozta Matolcsy 1990 novemberében a Mai Napnak.

Matolcsy az úgynevezett növekéspárti gazdaságpolitikusok közé tartozik. Ahogy a Fidesz gazdasági kabinetjének egy növekedéspárti tagja az [origo]-nak magyarázta: "a növekedés kigyógyít a bajból". A növekedéspártiak érvelése leegyszerűsítve úgy szól, hogy minél többet termel egy ország, annál több embert foglalkoztatnak, és így kisebb a munkanélküliség. Érvrendszerük másik eleme, hogy a nagyobb termeléssel nő a kínálat, és emiatt az árak is lemennek. Tehát ez a gazdaságpolitika szerintük mind az inflációra, mind a munkanélküliségre jó hatással van. Ezért a növekedéspártiak általában nagy állami beruházásokat, megnövelt költségvetési kiadásokat követelnek, akár nagyobb államháztartási hiány árán is. Többnyire az állam minél nagyobb szerepvállalásában hisznek.
A növekedéspártiakkal szemben állnak az egyensúlypártiak - ezek közé tartozott a rendszerváltás óta az összes pénzügyminiszter, de Matolcsy elődje, Chikán Attila is. Szerintük az államháztartás egyensúlya a legfontosabb. Ők csak olyan mértékű fejlesztést tartanak elfogadhatónak, amely nem fenyegeti az államháztartás egyensúlyát, nem eredményez nagyobb államháztartási hiányt. Matolcsyt az [origo] által megkérdezett közgazdászok - kutatóintézetek munkatársai, korábbi kollégái, a jelenlegi kormány egy tagja, a kormányfő egyik legbefolyásosabb gazdasági szakértője - többsége bírálta. Sokan populistának, demagógnak nevezték. Ennek ellenére Orbán Viktor 1997-ben Matolcsyt kérte fel a Fidesz gazdasági programjának kidolgozására.

Orbán olyan embert keresett, aki meggyőzően tudta képviselni a Fidesz egyik legfőbb választási ígéretét: úgy is csökkenthető az államháztartási deficit, hogy közben nő a polgárok jóléte. A Fidesz 1998-as választási kampányában gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitikát ígért. Programjukban az áll: "A tévesen alkalmazott megszorító gazdaságpolitika (azaz a Bokros-csomag -a szerk.) miatt a polgárok erőfeszítései ellenére a magyar gazdaság az elmúlt három esztendőben jelentős növekedéstől esett el".
A Fidesz gazdasági kabinetjének egy növekedéspárti tagja szerint Orbán döntésében, hogy Matolcsyt kérte fel a program elkészítésére, az is szerepet játszott, hogy a közgazdász korábban az Antall-kormány tagja volt. Az 1990-es kormány egyik egykori tagja az [origo]-nak elmondta: a Fidesz vezetői, köztük Orbán Viktor pártelnök 1995-ben nyitottak az első kormány volt tagjai, illetve az MDF fiatalabb tagjai felé.

"Ez a program nem azért készült, hogy szakmailag védhető legyen. A 94-es programunk szakmai szempontokat tartalmazott. Akkor elvesztettük a választásokat. Ez választási kampánynak készült" - magyarázta egy, a program elkészítésében akkor részt vett gazdaságpolitikus, hogy miért Matolcsyt bízták meg a program megírásával.
"...A polgári gyarapodás programja szerint az elkövetkező években olyan politikára van szükség, amely képes kibontakoztatni a magyar gazdaságban rejlő, legalább évi hét százalékos növekedést. Ezzel az új szemléletű gazdaságpolitikával tíz év alatt megkétszerezhető a magyar gazdaság teljesítménye... A Fidesz-Magyar Polgári Párt célja: megszüntetni azt a helyzetet, hogy minden tisztességes munkával megtermelt 100 forintból több mint 60 Ft az állam zsebébe vándoroljon. El kell érnünk, hogy minden 100 forintból legalább hatvan a polgárokat gyarapítsa. A polgárok javára egyszeri, nagyarányú személyi jövedelmadó-csökkentést hajtunk végre" - áll a Fidesz programjában.

A gazdasági programot az [origo] által megkérdezett, a Fideszhez közel álló szakemberek többsége szakmailag megalapozatlannak minősítette. "Matolcsy egy vizionárius alkat, akit nem zavarnak a szakmai megfontolások. A keretek iránt nem tanúsít túl nagy tiszteletet" - mondta a kormányfő volt gazdasági szakértője. A kormány egyik tagja is elismerte, hogy Matolcsynak ugyan rengeteg ötlete van, a következményekkel azonban ritkán foglalkozik.

Miután a Fidesz megnyerte a választásokat 1998-ban, egyértelműnek tűnt, hogy a gazdasági program készítője legyen a gazdasági csúcsminisztérium vagy a pénzügyminisztérium vezetője. Ez azonban nem jött össze. Hogy miért, arról eltérően nyilatkoztak a megkérdezett források. Az előbb idézett szakértő szerint Orbán tanácsadói javaslatára nem választotta Matolcsyt gazdasági miniszteréül. A tanácsadók akkor azzal érveltek, hogy Matolcsy nem tartaná be a költségvetési korlátokat, túlzott költekezésbe sodorná a kormányt. Egyikük szerint akkor még Orbán sem volt annyira tisztában a gazdaság helyzetével, hogy ellen tudott volna állni Matolcsy követeléseinek. A Fidesz gazdasági kabinetjének növekedéspárti tagja, aki feltétlen híve Matolcsynak, másképp magyarázta a miniszterelnök döntését. Eszerint Orbán és Matolcsy megállapodtak: a kormányzás első időszakában a költségvetési hiányt, az államháztartási egyensúlyt szem előtt tartó szakemberre van szükség, majd amikor a gazdaság helyzete már nagyobb mozgásteret enged, akkor jöhetnek a növekedéspártiak. "Az első körben az egyensúlypártiak győztek: Járai, Chikán, Varga Mihály (a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára – a szerk.), és most jön a növekedéspártiak ideje. Ennek első jele Chikán Attila Matolcsyra való lecserélése" – mondta a gazdasági kabinet tagja. A harmadik variáció ugyan alátámasztja a megállapodás tényét, ám okként mást jelöl meg. Eszerint a gazdasági miniszteri posztot egy olyan személynek kellett betöltenie, aki mind a hazai, mind a nemzetközi gazdasági szférában elismert szakember. Ekkor esett a választás Chikán Attilára. Ezt a verziót erősítette meg maga Matolcsy György egy a Magyar Nemzetnek adott interjújában 1999 májusában, amikor arról kérdezték, hogy miért nem lett a kormány tagja.
"Még 1998 májusában egy kellemes kávézás keretében áttekintettük Orbán Viktorral a helyzetet. Arról beszélgettünk, hogyan érdemes a kormányzás kezdő csapatát felállítani... Már akkor látszott, hogy a kormányzás első szakaszában nagyon-nagyon bonyolult gazdasági, közgazdasági helyzetben kell ügyesen navigálni. Több jel utalt erre, például erősen manipulált akciókkal nagy árfolyamzuhanást értek el a Budapesti Értéktőzsdén a Fidesz győzelme ellen dolgozó csoportok... Egyetértettünk abban, hogy a leendő miniszterelnöknek olyan kormányt kell felállítania, amelyet nem nyomnak le a külső és belső ellenérdekű csoportok a kormányzás első félévében... Olyan vezető gazdasági szakembereket kellett a kormányba meghívni, akik személyében is garantálják a nemzetközi pénzügyi és stratégiai befektetőknek, a tőkepiacoknak, az IMF-nek és a Világbanknak, az Egyesült Államoknak és a meghatározó európai országoknak, hogy a magyar gazdaságpolitika józan-reális lesz."

Ez az interjú-részlet, amellett, hogy megerősíti azt az állítást, hogy Orbánnak egy "vállalható kormányt" kellett felállítania, és többek között ezért döntött Chikán mellett, rámutat Matolcsy egy igen fontos fegyverére is. Ez pedig, ahogy egy korábbi beosztottja megfogalmazta: az ellenségkép kialakítása. "A Gyuri mindig egy másik oldalhoz képest fogalmazta meg a saját véleményét. Soha nem számokat, tényeket sorolt a vitákban. 'Ott az ellenfél, mi pedig itt vagyunk' érvelést használt. Soha nem adott konkrét kérdésekre konkrét válaszokat" – mondta a volt beosztott. Szerinte Matolcsy nem is annyira vitázik, inkább bölcsességeket mond. "A munka során nem az volt, hogy bementünk és érdemi vitát folytattunk. Ő inkább fogadott. Majd történelmi példákkal teletűzdelt bölcsességeket mondott". A Janus arcú rendszerváltás című kötetben írt tanulmányában (Magyarország eladósodása) Matolcsy dícséri az 1945-47-es pénzügyi stabilizációt, véleménye szerint erre lett volna szükség 1990-ben is. A tanulmányban Matolcsy kijelentette: "az országcsoport (a szovjet tömb országai) eladósítása… egy nagyívű történelmi játszma része volt, amelynek keretében a Nyugat politikai érdeke a Jalta után kialakult európai status quót kívánta megbontani, majd felszámolni". Matolcsy a jövőt optimistán írja le tanulmányban: "Magyarország a következő évtizedekben kilép béklyóiból, és kilép az adósságcsapda szorításából is. A siker forrása az lesz, hogy az ország megérett erre a történelmi ugrásra".

"Hát annak a tutyi-mutyi Járainak össze kell majd szednie magát, ha a Matolcsy elkezd követelőzni" - mondta egy forrásunk, aki még a 80-as évekből ismeri az új gazdasági minisztert. "A Gyuri nem egy alattvaló fajta. Önfejű, mindenkit meg akar győzni az igazáról, állandóan buzog, mindig van mondanivalója". A kormány egyik tagja azt állította: számoltak azzal, hogy a Matolcsy elődjénél sokkal követelezőbb lesz. A miniszterelnök volt gazdasági tanácsadója szerint Matolcsy ennek ellenére ma már nem veszélyeztetheti az elért eredményeket. "Két évvel ezelőtt sokan féltünk Matolcsy kinevezésétől. Azonban az idei és a jövő évi költségvetési tervezet más megvilágításba helyezi a kinevezést. A kormányfő ma már egyértelműen elkötelezett amellett, hogy tartani kell a csökkenő államháztartási deficitet. Emellett teljes súlyával kiáll. Márpedig ennek a kormánynak csak az lehet a tagja, aki magáévá teszi azt, amit Orbán akar" - érvelt a szakértő.

A megkérdezett források egybehangzóan állították: Chikán elmozdításának fő oka az volt, hogy a volt miniszter túlságosan magáévá tette a költségvetési korlátokat, nem volt elég kezdeményező. A miniszterelnök hivatalos nyilatkozata szerint Matolcsytól gyakorlati ötleteket várnak, hogy milyen fejlesztő programokkal lehet segíteni a gazdaság szektorait. A fentiek alapján ebben nem lesz hiány. A Pénzügykutató Rt. egy munkatársa (aki még a 80-as években a Pénzügykutatási Intézetben együtt dolgozott Matolcsyval) szerint előre lehet tudni a "Gyuri mániáit, amiket most is fel fog vetni". Matolcsynak ugyanis több mint 10 éve "mániája" a lakásépítési és az infrastruktúra-fejlesztési koncepció. 1998-ban a Népszavának azt nyilatkozta: a legsürgősebb feladat lenne - egyenként 2,5 milliárd forintért - négy híd, valamint - mintegy 100 milliárd forintért - a hozzá kapcsolódó utak megépítése. A kormányprogramban évi 40 ezer új lakás és tíz év alatt több mint 600 kilométer új autópálya megépítése szerepelt, amit Matolcsy elismerően említett egy korábbi nyilatkozatában. Szintén régi "álma" a kis- és középvállalkozások támogatása. "Matolcsynak szakácskönyve van a lakáspolitikáról" - állítja a gazdasági kabinet tagja. "Nagyon jó a kapcsolata a kis- és középvállalkozások érdekképviseleteivel. Az ő érdekeiket nyilván jól fogja képviselni" - dícsér a kormánytag.

Egy dolgot azonban egyetlen forrásunk sem említett: hogy Matolcsytól várnák Magyarország középtávú gazdasági stratégiájának kidolgozását - holott Chikán elmozdításában szerepet játszott az, hogy nem készült el ez a dokumentum. A megkérdezett kormánytagnak az az állítása, miszerint "a Gazdsági és a Pénzügyminisztériumnak ellenérdekeltnek kell lennie; a gazdasági minisztériumnak többletbevételt kellene követelnie", rámutat arra, hogy a jelenlegi Gazdasági Minisztérium már közel sem az, aminek indult. Az 1998-as csúcsminisztérium fő funkcióját Orbán Viktor abban jelölte meg, hogy kidolgozza Magyarország középtávú gazdasági stratégiáját. Az ellenérdekeltség követelménye legkevésbé sem várható el egy olyan minisztériumtól, melynek eredeti funkciója a gazdasági stratégia kidolgozása, a tárcák tevékenységének összehangolása a kidolgozott stratégia jegyében. A kormánytagnak az az állítása, miszerint a jelenlegi Gazdasági Minisztérium inkább kereskedelmi minisztérium, feladata pedig a kereskedelmi szabályok kialakítása, alátámasztja ezt. A stratégia kialakítása a pénzügyi tárcánál maradt - állította a kormánytag.

Meg nem erősített források szerint a minisztérium tisztázatlan funkciója hozzájárult ahhoz, hogy a tárca nem tudott elég hatékonyan működni. Ma már ez a vita eldöntöttnek látszik: a Gazdasági Minisztérium lesz a "Kereskedelmi Minisztérium", a stratégia és a koordináció pedig marad a pénzügynél. "Azért a Gyuri ambicionálni fogja, hogy ő legyen a csúcs" - állítja Matolcsy régi kollégája. "Matolcsy rengeteg pénzt fog követelni 'szárnyaló' elképzeléseihez. Egy második Torgyán lesz" - állította a Pénzügykutató Rt. munkatársa.

Szinte minden forrásunk úgy véli, hogy Járai Zsigmond pénzügyminiszternek és Surányi György MNB-elnöknek várhatóan rengeteg konfliktusa lesz a gazdasági tárca új vezetőjével. A Magyar Nemzeti Bank egy munkatársa, aki közelről ismeri Járait, elképzelhetőnek tartja, hogy a pénzügyminiszter a konfliktusok elkerülése végett lemond posztjáról. Az is valószínűsíthető, hogy Surányi Györgynek sem lesz kiegyensúlyozott a viszonya Matolcsyval. Surányi 1990-91 között is betöltötte a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját, majd 1994-ben tért vissza ebbe a pozícióba. A Magyar Nemzeti Bank elnöke még 1991-ben, Kupa Mihály akkori pénzügyminiszterrel együtt alkalmatlannak tartotta Matolcsyt, hogy ő képviselje Magyarországot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatótanácsában. Matolcsy Antall József döntésének köszönhette, hogy mégis eltölthetett 3 évet a londoni bankban.

Kapcsándi Dóra-Tóth Sára

Ajánló: