Az ombudsman szerint az ötéves tévéstilalom alkotmánysértő<br/>

Vágólapra másolva!
Alkotmánysértő megkülönböztetést idéz elő, hogy a végkielégítést kapott elbocsátott tévéseket öt évig nem foglalkoztathatja újra a Magyar Televízió, és nem helyezkedhetnek el a Magyar Rádiónál, illetve a Duna Tv-nél sem - fogalmaz az állampolgári jogok biztosa. Az ötéves tiltás volt az egyik feltétele a létszámleépítésre adott 2,4 milliárd forintos költségvetési támogatásnak.
Vágólapra másolva!

Ajánlást fogalmazott meg a pénzügyminiszternek Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa az ezerfős tévéselbocsátással kapcsolatban. Az ombudsman felhívja Járai Zsigmond figyelmét, hogy alkotmánysértő megkülönböztetés a létszámleépítés finanszírozására szolgáló 2,4 milliárd forintos költségvetési támogatás átutalásának egyik feltétele. Eszerint a végkielégítést felvevő mintegy ezer tévés öt évig nem térhetne vissza a Magyar Televízióba, és nem helyezkedhetnének el a Magyar Rádióban és a Duna Tv-ben sem. A tiltás ellen Kóthy Judit, a Mélyvíz volt, szintén elbocsátott vezető szerkesztője fordult elsőként az ombudsmanhoz, majd a Televíziós Dolgozók Szakszervezete is kérte a vizsgálat megindítását.

A Pénzügyminisztérium érvelése szerint nehezen lenne igazolható, ha a közszolgálati műsorszolgáltatók egymástól átvennék azokat a munkavállalókat, akiknek az adózók pénzéből kifizették a végkielégítést, ezért állítana azonos korlátokat mindhárom részvénytársaságnak a tárca.

A PM elismeri, hogy túlzottan szigorúnak tűnhetnek a feltételek azoknál, akik a végkielégítési összegek listáján az alsóbb régiókban helyezkednek el. Ám mint írják, ez az ára annak, hogy a felső egyharmad esetében kizárják a lehetőségét a visszaéléseknek. Arra ugyanis nem találtak megoldást, hogy az újrafoglalkoztatás tilalmát a végkielégítés nagyságától tegyék függővé.

Gönczöl Katalin szerint bár vannak ésszerűségek az érvelésekben, és nyilvánvalóan korábbi tapasztalatokon alapszik a szigorú feltétel, a tilalom mégis alkotmánysértő megkülönböztetést idéz elő. Az egyébként alkalmas dolgozó később (akár évek múlva is) csak akkor pályázhat másokkal azonos eséllyel, ha végkielégítését visszafizeti.

Az elbocsátott tévés a későbbi felvételnél olyan hátránnyal indulna - alkalmazása jelentős többletteherrel járna a végkielégítés visszafizetése miatt - amely az alkotmány diszkrimináció tilalmára vonatkozó pontja és a Munka törvénykönyve szerint tilos. Ráadásul tekintettel arra, hogy az elbocsátottak jegyzékét a másik médiumnak nem lehet átadni - ezt közölte az adatvédelmi biztos -, a megállapodás csak úgy lenne végrehajtható, ha a felvételre jelentkezőtől a korábbi munkahely igazolását kérnék a végkielégítésről. Erre pedig törvényi rendelkezés nélkül nincs lehetőség. (Értesülésünk szerint az elbocsátott tévésekkel az MTV-ben nem közölték ezt a tilalmat.)

Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán közölték: érdemben még nem foglalkoztak az ombudsman ajánlásával, így arra csak később tudnak reagálni.

Haszán Zoltán

(Magyar Hirlap)