Két vágányon folytatódik a metróper<br/>

Vágólapra másolva!

Márciusban két bírói fórumon folytatódik a tárgyalás a budapesti metróperben. Információnk szerint a Legfelsőbb Bíróság ekkor vizsgálja meg a magyar állam képviseletében benyújtott kérelmet, amely a tavaly júniusban kihirdetett jogerős ítélet felülvizsgálatát indítványozza.

Vágólapra másolva!

A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma pedig március 7-ére tűzte ki az első tárgyalást abban az új jogi vitában, amelyet a fővárosi önkormányzat kezdeményezett a metróépítés 100 milliárdos költségeinek behajtásáért. Az állam ugyanitt viszontkeresetben és egy külön perben kéri annak megállapítását, hogy nem tartozik semmivel.

A fővárosi önkormányzat - mint ismeretes - tavaly június 22-én a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt jogerősen megnyerte az első metrópert. Mint a bíróság megállapította: érvénytelen az a dokumentum, amellyel a pénzügyminiszter 1998. november 10-én felmondta a metróépítés ügyében 1998. április 7-én aláírt megállapodást. Az ítélet indoklása szerint az állam nem vonulhat ki a metróépítésből, mert a felmondásra sem a jogszabály, sem maga a szerződés nem ad lehetőséget.

A magyar állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, s ezt információnk szerint márciusban tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság. Az állam nem azt kéri, változtassák meg a jogerős döntést és mondják ki, hogy a megállapodás felmondható volt. A felülvizsgálati kérelem csak azt sérelmezi, hogy a Fővárosi Bíróság részletesen elemezte az állam, az önkormányzat és a BKV között létrejött megállapodást, holott ezt senki sem kérte tőle. A vita tárgya a perben csak a felmondólevél minősítése volt. Az ítélet indoklásából tehát - a felülvizsgálati kérelem szerint - törölni kell a szerződéssel kapcsolatos okfejtéseket.

Az állam egyébként a per elvesztése után ügyvédet váltott. Az új jogi képviselő, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda megbízottja lapunk érdeklődésére elmondta: a lényeg az állam szerint az, menynyiben tekinthető kötelező érvényűnek az 1998. április 7-én aláírt megállapodás. Ez a most kezdődő perben dől el.

A fővárosi önkormányzat keresetlevele a most kezdődő második ügyben, az előző jogerős ítéletre utalva azt tartalmazza: az állam nem mentesülhet vállalt kötelezettsége alól. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal első szakasza megépíthető legyen. Az önkormányzat 96 milliárd 980 millió forintban jelöli meg a vitás összeget.

Mint az önkormányzatot képviselő Gárdos, Benke, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda a keresetlevélben kifejti: az állam jogellenesen próbál szabadulni az egyenrangú felek által megkötött polgári jogi szerződéstől. Szerintük nem felel meg a valóságnak, hogy a költségvetés nehéz pénzügyi helyzete indokolja ezt. Koncepcióváltozásról van szó, ami viszont nem adhat okot érvényes kötelezettség teljesítésének megtagadására.

A PM ellenkérelme erre úgy reagált: a kormány az államháztartási törvény s egy 1995. évi kormányrendelet szerint csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával vállalhat a büdzsé terhére több éves, súlyos fizetési kötelezettséget. A szerződés - az állami érvelés szerint - csak abban a részében lehet érvényes, amely a BKV külföldi hitelfelvételének feltételeit szabályozta.

Mivel a BKV az önkormányzat által most megindított ügynek nem felperese, a szerződést ellenben hajdan aláírta, az állam beperelte a vállalatot. Azt kéri - amit a főváros által indított perben viszontkeresetként terjesztett elő -: állapítsa meg a bíróság, hogy az államot a BKV-val szemben sem terheli fizetési kötelezettség. A megállapításra a kincstár jogainak megóvása miatt van szükség - adják elő a jogi képviselők indoklásként.