Új kisebbségi törvény készül <br/>

A tavaszi ülésszakban benyújtja a T. Ház elé az országgyűlés illetékes albizottsága a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó tervezetet - elképzelhető, hogy önálló, új törvény formájában. A bizottság javaslata megoldást kínál a kisebbségek parlamenti képviseletére is. A tervek szerint ugyanaz a személy ezentúl nem lehet több népcsoport önkormányzati képviselője.

A kisebbségi törvény olyan nagyfokú módosításra szorul, hogy nem kizárt, önálló új törvényként nyújtják be a tervezetet – tájékoztatta a Magyar Hírlapot Hargitai János, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságában a kisebbségi törvény módosításának előkészítésére létrejött albizottság elnöke. Az egyik javaslat - amelyet az államigazgatási apparátus készített - külön terjesztené elő a kisebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormányzati, illetve az országgyűlési választásokat rögzítő jogszabályt. Utóbbi megoldására is két alternatívát dolgoztak ki, az egyik teljes jogú, a másik szavazati jog nélküli parlamenti képviseletet tartalmaz.

A másik törvénytervezet - amely a napokban készült el a kisebbségi ombudsman hivatalában - egy jogszabályban rögzítené a kisebbségi törvényben szabályozott (és eddig nem szabályozott) kérdéseket, valamint az önkormányzati és a parlamenti választás szabályait.

A hatályos kisebbségi törvény számos ponton hiányos, ezért definiálni kell a kisebbségi önkormányzat fogalmát, meghatározni feladat- és hatásköreit, pontosabban szabályozni az országos önkormányzat tevékenységét és meghatározni a törvényességi felügyeletet ellátó szervezetet - mutatott rá az albizottsági elnök.

A kisebbségi önkormányzati választások kapcsán Hargitai elmondta: nem terveznek regisztrációt, továbbra is mindenki szavazhatna a kisebbségek képviselőire. Nem lehetne azonban akárkire szavazni: a jelölteknek deklarálniuk kellene, hogy az adott kisebbséghez tartoznak, amit nyilvántartásba is vennének. Ezen túl pedig csak az adott kisebbség színeiben indulhatna az illető. A kettős vagy többes identitás ettől kulturális téren még érvényesíthető, de a választások során nem - tette hozzá Hargitai, megjegyezve, hogy ez ügyben még viták várhatók.

Az emberi jogi bizottság előterjesztésére várhatóan még a tavaszi ülésszakban a honatyák elé kerülhet az anyag. Hargitai megjegyezte: nem kizárt, hogy a két, hasonló koncepció mentén készült normaszöveget egybeszerkesztik, különvéve attól a választási szabályozást. Kockázatos lenne ugyanis, ha a politikai konszenzus hiánya miatt a képviselet ügyével a kisebbségi törvény módosítása is megbukna - fogalmazott. Ezért a választásra vonatkozó tervezetet külön terjesztenék a parlament elé.

A kisebbségek helyzetéről tavaly a parlament által elfogadott kormánybeszámoló leszögezi: meg kell oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, beleillesztve a választójogi reformba - mutatott rá Hargitai. - Másrészt az is szerepel a tervezetben: addig is, amíg a reform létrejön, egyetért azzal a kormány, hogy lehetőséget kell nyújtani a kisebbségeknek a parlament munkájában történő részvételre. Ha tehát a pártoknak nem sikerül konszenzusra jutniuk a teljes jogú képviselet ügyében, átmeneti szabályozásként szavazati jog nélküli képviseletet biztosítanának a kisebbségek számára.

Az ombudsmani hivatalban készült változat úgy oldaná meg a parlamenti képviseletet, hogy a kisebbségek esetében eltörölné az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Ezt a megoldást a nemzetiségek is megfontolandónak tartják, akik 5-6 képviselőt juttathatnának így be az Országgyűlésbe.

Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos egyelőre nem kívánt részletekkel szolgálni az általuk készített normaszövegről, miután épp csak megkezdődött az egyeztetés.

Nagy Ildikó Emese

(Magyar Hirlap)