A Tocsik-per harmadrendű vádlottjának ügyvédje furcsállja a Legfőbb Ügyészség döntését<br/>

Bánáti János ügyvéd Szokai Imrének, az ügy harmadrendű vádlottjának, az ÁPV Rt. igazgatótanácsa egykori elnökének védője szerint a bírósági gyakorlatban nagyon ritka az olyan eljárásjogi megoldás, amely egy ügy bizonyos vádlottjai tekintetében jogerős másodfokú ítélettel zárul, miközben más vádlottak bűnösségének kérdésében új eljárásra utasít.

"A Legfőbb Ügyészség új konstrukciót állított fel a Tocsik-per másodfokú eljárásában, amely szerint a büntetőjogi felelősséget nem is annyira a jogásznő, és az ÁPV Rt. közötti megbízási szerződések létrejötte veti fel, sokkal inkább az azok alapján megállapított, összesen 804 millió forintos sikerdíj" - közölte Bánáti János ügyvéd Szokai Imrének, az ügy harmadrendű vádlottjának, az ÁPV Rt. igazgatótanácsa egykori elnökének védője.

A Legfőbb Ügyészség átiratában azt indítványozza a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy megalapozatlanság címén helyezze hatályon kívül a Fővárosi Bíróság 1999. február 8-án kihirdetett elsőfokú, felmentő ítéletét a csalással, közokirat-hamisítással vádolt Tocsik Márta és Liszkai Péter, az ÁPV Rt. jogi igazgatóságának vezetője, illetve az igazgatótanács hanyag kezeléssel vádolt elnöke és három tagja, Lascsik Attila, Spanyol József, illetve Bessenyei Zoltán vonatkozásában. "A hat vádlott esetében tehát az elsőfokú bíróságnak egy új bizonyítási eljárást kell lefolytatnia, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság helyt ad az ügyészségi indítványnak" - tette hozzá Bánáti János.

A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor súlyosbításért fellebbezett az ügy három, befolyással üzérkedés vádja miatt első fokon elmarasztalt szereplője tekintetében. Boldvai László országgyűlési képviselőt, az MSZP egykori pénztárnokát tíz hónap, Budai Györgyöt - a vádirat megfogalmazása szerint - a szabaddemokratákhoz közelálló vállalkozót hat hónap letöltendő szabadságvesztésre és öt millió forint pénz-mellékbüntetésre, Vitos Zoltán vállalkozót pedig hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és félmillió forint pénz-mellékbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság.

Bánáti János a Legfőbb Ügyészség átiratával kapcsolatban azt mondta: tapasztalatai szerint a bírósági gyakorlatban nagyon ritka az olyan eljárásjogi megoldás, amely egy ügy bizonyos vádlottjai tekintetében jogerős másodfokú ítélettel zárul, miközben más vádlottak bűnösségének kérdésében új eljárásra utasít.

Bánáti János az ügyészség megváltozott jogi álláspontjával kapcsolatban elmondta: amennyiben nem a megbízási szerződések megkötése, hanem a jogásznő által elvégzett munka hiányos ellenőrzése és a kifizetések mértékének jogszerűtlensége alapozza meg a büntetőjogi felelősséget, akkor ez felvetheti a vádlottakon kívül más személyek felelősségét, illetve megkérdőjelezheti az igazgatósági tagok bűnösségét. A Legfőbb Ügyészség átirata szerint ugyanis Tocsik Márta tevékenysége valójában nem eredményezett az ÁPV Rt.-nek akkora megtakarítást, amely - akár a megbízási szerződések alapján - a több száz milliós sikerdíj kifizetését lehetővé tette volna. Erre csak azért kerülhetett sor, mert az ÁPV Rt.-nél nem ellenőrizték megfelelően, hogy mekkora a valós megtakarítás.

Bánáti János hozzátette: az érintettek már tavaly ősszel megismerhették a Legfőbb Ügyészség álláspontját, bár hivatalosan még nem kézbesítették ki számukra sem a Legfelsőbb Bíróság március 28-i első tárgyalására szóló idézését, sem pedig a Legfőbb Ügyészség átiratát.

(MTI)

Korábban:

(2000. január 21.)