APEH vizsgálatot kért Gyulay Endre megyés püspök

Gyulay Endre, Szeged-csanádi megyés püspök felkérte Vida Ildikót, az adóhatóság elnökét, hogy vizsgáltassa ki az egyházmegyéjéhez tartozó Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei plébániák pénzügyeit. Gyulai azt szeretné megtudni, hogy az egyház pénzügyei valóban károsították-e az állami költségvetést. Az államnak eddig nem volt törvényes lehetősége az egyházak gazdálkodását behatóan kivizsgálni.

A püspök szerint megalapozatlan hírek jelentek meg a Szeged-csanádi egyházmegye pénzügyeivel kapcsolatban. Több napilap azt állította ugyanis, hogy nem törvényesen gazdálkodik az egyház, és bevételei egy jelentős része után nem fizetett adó és a járulékot.

Gyulay Endre kijelentette: egy olyan bélyegző nélküli pénztárbizonylat fénymásolata jelent meg az újságokban bizonyítékként, amelyen csak Guliga György, volt békéscsabai plébános aláírása szerepel. Ez a megyés püspök szerint azt sugallja, hogy a püspökség pénztárának kikerülésével fizettek ki nagyobb összegeket, amely után nem fizettek adót..

Gyulay Endre szerint Guliga olyan bizonylatok nélküli listát mutatott fel, amely több milliós kifizetésekről szól. Ezek nem szerepelnek sem az egyházközösségi pénztárban, sem a templompénztárban, sem a temető pénztárban, s köztük több olyan van, amelyek adó és járulékkötelezettek lettek volna. Gyulay a pénzügyi szabálytalanságok miatt még 1997-ben feljelentette a békéscsabai bíróságon Guliga György volt plébánost. Az ügy ügyészségi kivizsgálása után büntetőjogi eljárást is kezdeményezett a plébános ellen Gyulay.

A megyéspüspök tagadta azokat az állításokat, hogy ezek a szabálytalanságok az ő tudtával és engedélyével történtek. Az egyházi gyakorlat szerint az egyházmegyében lévő 130 plébánia rendelkezik az adományokból befolyt összegekkel. A pénzeket házipénztárban könyvelik, s ebből fizetik ki a kisebb kiadásokat. Gyulay szerint ezeket a néhány ezer forintos kiadásokat próbálják milliós nagyságrendű, ellenőrzés nélküli összegekként feltüntetni az újságok.

A pénzügyi botrány akkor pattant ki, amikor Guliga György explébános a hivatalos kimutatásokban nem szereplő bevételekről számolt be a békéscsabai bíróság előtt. Guliga ellen papi minőségében elkövetett százmilliós kölcsönfelvételi csalása miatt indult eljárás, miután Gyulay 1997-ben feljelentette őt, majd később felmentette állásából.

Guliga a bíróság előtt állította: a plébániák az egyház legfelső vezetésének tudtával, jóváhagyásával b-kasszából intéznek kisebb- nagyobb kifizetéseket.

Gyulay Endre elismerte, hogy neki is volt tudomása az egyházközségek egy részében használt "b-kasszákról". De ez Gyulay püspök szerint nem minősülhet bűnügynek.

A rendszerváltás után elfogadott törvények gazdálkodási téren jelentős belső autonómiát hagytak az egyházaknak. Bár az elmúlt hónapokban - főleg egyes kis egyházakat ért vádak miatt - többször napirendre került az állami szervek ellenőrző jogosítványainak kérdése, a vitákban a történelmi egyházak gazdálkodásának kontrolljáról nem esett szó. Ezért különösen jelentős a püspök azon bejelentése, hogy felkéri az adóhatóságot a pénzügyek kivizsgálására.

Ajánló: