Emelkedhet a veszélyes munkakörben dolgozók után fizetett járulék<br/>

Önálló baleset-biztosítási ág létrehozásán dolgozik a Pénzügyminisztérium. A társadalombiztosításról leválasztott pénztárba a veszélyes munkakörben dolgozók után több járulékot kéne fizetnie a munkáltatóknak. A tervek szerint az új elképzelés már jövő év januárjától életbe léphetne - fejtette ki a Népszavának Frajna Imre. A tb-alapokat felügyelő politikai államtitkár nem tudta megmondani, hogy a már készülő jövő évi költségvetésben elsőbbséget élvez-e majd az egészségügy. Azt viszont igen, hogy csak akkor vezetnek be a gyógyszereknél hatósági árat, ha a gyártók hat százaléknál nagyobb mértékben akarják emelni medicináikat.

Az egészségügyi reform egyik kezdő lépéseként leválasztanánk a baleset-biztosítást az általános egészségügyi biztosításoktól - mondta a Népszava érdeklődésére Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium társadalombiztosítási alapokért felelős politikai államtitkára. Az önálló baleset-biztosítási kasszába a munkahelyi balesetek, illetve a rokkantsági kockázat kezelésére különböző mértékű járulékot fizetnének a munkáltatók.

A differenciálás alapja az egyes munkakörök veszélyessége közötti különbség lehet, azaz a munkahelyi balesetek szempontjából kockázatosabb foglalkozási ágban dolgozók után több baleseti járulékot kéne fizetni. A munkáltatói befizetésekből gazdálkodó baleset-biztosítási kassza így arra is jó lenne, hogy a munkaadókat rákényszerítse a munkakörülmények, illetve az egészségvédelmi felszerelések javítására.

A munkáltatói oldal alapvetően egyetért az önálló baleset-biztosítási ág gondolatával - tudtuk meg Szeremi Lászlónétól, a munkáltatói szektor tb-szakértőjétől. Az ehhez szükséges forrásátcsoportosítás megvalósításához ugyanakkor elengedhetetlen az egészségügyi reform. A szakmai szempontok kiválasztása pedig nem történhet meg a rokkant-, illetve a korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálata nélkül. Mindezeket a hosszú évek óta húzódó problémákat orvosolni kéne ahhoz, hogy önállóvá lehessen tenni a baleset-biztosítási ágat - vélte Szeremi Lászlóné. Nem beszélve arról, hogy az eddigi kettő helyett ezután már három-fajta alap között kéne elosztani a járulékokat anélkül, hogy ezeket növelnék.

Ugyanakkor a differenciálás sem minden esetben megalapozott - figyelmeztetett a szakértő. Egyes foglalkoztatási ágak akkor is nagyobb baleseti kockázatot hordoznak, ha a munkaadó minden balesetvédelmi előírást maximálisan teljesít. Ez esetben pedig nem lenne igazságos többet fizettetni vele, csak mert ilyen tevékenységet végez - tette hozzá.

Frajna Imre lapunknak adott nyilatkozatában arról is szólt: noha már folyik a 2001. évi költségvetés előkészítése, most még nem tudni, hogy a jövő év az egészségügy éve lesz-e. Ezt csak azután lehet megmondani, ha kiderül, mekkora az elosztható pénzek nagysága. Az már valószínű, hogy mindkét biztosítási ág, az Egészség- és a Nyugdíjbiztosítási Alap is a központi költségvetésről szóló törvényben fogadja el az Országgyűlés. Ez azonban nem veszélyezteti a két alap önállóságát, csupán jogalkotási procedúra.

Az új gyógyszer-támogatási koncepció kapcsán elmondta: hatósági árat csak végső esetben akarnak bevezetni - az infláció féken tartásának érdekében -, ha a gyártók hat százaléknál nagyobb mértékben szeretnék termékeik árát megemelni. A referenciakészítményeket tartalmazó listát - a tervekkel ellentétben - csak jövő évtől lehet bevezetni - fejtette ki Frajna. A gyógyszerek kiválasztása és megversenyeztetése ugyanis nagyon sok időt és előkészületet vesz igénybe. A referenciakészítmények listájára az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legkedvezőbb árú medicina kerülhetne fel. Ezzel versenyhelyzetet teremthetnének a gyártók között, hogy a lehető legolcsóbban kínálják portékáikat.

(Népszava)