Szigorítanák a gyülekezési törvényt<br/>

A gyülekezési törvény szigorítására tesz javaslatot az igazságügyi tárca abban a most véglegessé vált és a Magyar Hírlap birtokába került dokumentumban, amelyet még a tavaly februári, Várban megtartott neonáci tüntetés után fogalmaztak. A szakmai elemzést megküldték az alkotmányügyi bizottságnak is. A MIÉP-en kívül valamennyi párt egyértelműen támogatná a szakmai anyag bizottsági tárgyalását - eddig mégsem került napirendre.

Az igazságügyi tárca még nem kapott visszajelzést az alkotmányügyi bizottságtól, mikor kívánja napirendjére tűzni a gyülekezési törvény dilemmáiról szóló feljegyzést - közölte lapunkkal Somogyvári István közigazgatási államtitkár.

A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrség csak menet közben oszlathat fel egy rendezvényt, még akkor is, ha már annak bejelentésekor feltételezhető, hogy ott bűncselekmény készül. Az IM szakmai anyaga szerint az ilyen helyzetekben "a hatóság feloszlatási jogát nyilván betiltási joggá kell átminősíteni". Ezzel azonban "csínján kell bánni", fogalmaz a javaslat, mert a rendőrségnek valahogy valószínűsíteni - nem bizonyítani - kell, mire alapítja gyanúját.

Ugyanakkor - olvasható a munkaanyagban - a tavalyi, tavalyelőtti várbéli neonáci megemlékezést önmagában nem lehetett volna sem betiltani, sem feloszlatni; nem lehet arra hivatkozni, hogy az ott elhangzottak sértik az áldozatok, leszármazottaik, az ostromot végigszenvedett budapestiek érdekét, szabadságát vagy érzelmeit. Megemlékezni a németek oldalán harcolókról akkor is lehet, ha a rendezvény a többség szemében vérlázító, arcpirító - vélik az IM szakemberei.

Más kérdés szerintük, ha egy ilyen gyűlés alkalmával a résztvevők jelképeikkel, indulóikkal a nemzeti szocializmus eszméit éltetik. "Ez már nem gyász, hanem a gyűlölet ideológiájának újraélesztése, és amelyet minden államnak nemcsak joga, de kötelessége is megtiltani."

Még ha sürgősséggel tárgyalja is a jövő héten az alkotmányügyi bizottság a gyülekezési jog dilemmáiról szóló igazságügy minisztériumi koncepciót, törvény már nem lehet belőle két héten belül - nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke. A frakcióvezető-helyettes támogathatónak tartja a gyülekezési jog szigorítását a neonáci rendezvények megelőzése érdekében, de az legkorábban a jövő februári skinheadfelvonulásra vonatkozhat. Répássy nem tud róla, hogy a bizottság kisgazda elnöke, Pokol Béla napirendre tűzné a koncepciót. Ennek ellenére a tagok is kezdeményezhetik a tárgyalást - tette hozzá. A gyülekezési jog szigorításáról szóló törvénymódosító indítványt a kormány is beterjesztheti, a kabinet javaslata valószínűleg a koalíciós pártok képviselői között is nagyobb támogatást élvezne - fogalmazott a frakcióvezető-helyettes. A minisztérium koncepciója ugyanis semmire nem kötelez - jelentette ki Répássy.

Az MSZP támogatná a koncepció bizottsági tárgyalását - közölte a Magyar Hírlappal Vastagh Pál. Szerinte a gyülekezési jogról szóló törvény szigorításakor figyelembe kell venni, hogy semmiképp nem lenne üdvös a hatóságok autonómiájának túlzott kiterjesztése. Egyfajta megoldás lehetne a megelőzésre az egyesülési jogról szóló törvény értelmezési rendelkezéseinek áttekintése is, mivel a véleményszabadság nem terjedhet ki a neonáci megmozdulások engedélyezésére - vélekedett Vastagh. A koncepció megtárgyalása pedig attól függ, mikor tűzi azt a bizottság elnöke napirendre - fogalmazott a frakcióvezető-helyettes, hozzátéve: a testület ülésein ritkán van mód az elméleti vitákra.

Turi-Kovács Béla támogatja, s talán javasolja is a jelenleg külföldön tartózkodó Pokol Béla elnöknek, hogy az alkotmányügyi bizottság tárgyaljon a gyülekezési jog dilemmáiról. A kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese egyetért azzal, hogy bizonyos rendezvényeket az ország jó hírének megőrzése érdekében, meg se lehessen tartani, de alkotmányossági szempontból alaposan körül kell járni a kérdést.

Hankó Faragó Miklós ugyancsak egyetért azzal, hogy tárgyalják ezt a kérdést. Az SZDSZ képviselője, tekintettel arra, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes és számos európai országban gyakorlat a neonáci megmozdulások megakadályozása, indokoltnak tartja olyan törvény megalkotását, amely szabályozza az ilyen rendezvények megvalósíthatóságát.

A MIÉP szerint a tárca előterjesztése egyoldalú lenne, mivel nem szerepel benne a Munkáspárt kommunista nosztalgiája. Fenyvessy Zoltán szerint nem lenne helyes, ha csak az egyik diktatúra megemlékezéseit tiltanák be, s azt javasolja, vagy mindkét szélsőség rendezvényei maradjanak el, vagy egyikéi sem.

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén egyébként foglalkozik azokkal a véleményszabadság határait firtató indítványokkal, amelyek a nemzeti jelkép megsértésére, illetve az önkényuralmi jelkép használatára vonatkoznak.

Dusza Erika, Gréczy Zsolt, Varga Gergely

(Magyar Hirlap)