Törvény védheti a hátrányos helyzetű nőt<br/>

Ha a parlament megszavazza, még ebben a félévben bekerül a Munka törvénykönyvébe az "indirekt diszkrimináció", a közvetett megkülönböztetés fogalma. A paragrafus hatályba lépése után lehetőség lesz arra, hogy az érintettek fellépjenek az egyébként megfoghatatlan munkahelyi megkülönböztetés ellen. Statisztikai adatok szerint azonban egyre kevesebb a női munkavállaló, mind többen döntenek inkább a gyermek és a család mellett. Míg 10 éve a nők fele állással rendelkezett, ma csupán egyharmaduk dolgozik. Munkahelyi előmenetelükre jellemző, hogy mindössze egyhatoduk kerül vezető beosztásba.

Ha a Munka törvénykönyvébe még ebben az évben bekerül az "indirekt diszkrimináció", a hátrányos megkülönböztetés fogalma, a paragrafus hatályba lépése után az érintetteknek lehetőségük lesz arra, hogy fellépjenek az egyébként megfoghatatlan munkahelyi megkülönböztetés ellen. Ricska György munkajogász úgy véli: a gyakorlatban az új jogszabály csak akkor lesz hatékony eszköz, ha a törvény automatikusan a munkavállalónak adna igazat és a munkaadónak kellene bizonyítania az elutasítás, felmondás, áthelyezés valós indokát.

Ismert gyakorlat: Magyarországon szinte kizárt, hogy 45 évesnél idősebb nő munkát kapjon. Az álláshirdetésekben is mind gyakrabban szabnak a munkaadók a nőkre nézve hátrányos feltételeket. A vezető beosztásokban általában férfiak ülnek. Szakértők szerint a nő-ket alkotmánysértő módon "vizsgáztatják" már az első meghallgatás során. Hazánkban eddig egyetlen diszkriminációs per indult és a bíróság a felperes javára döntött: az állásra pályázó hölgy a hirdetés minden feltételének megfelelt, kivéve egyet, hogy nő volt.

Frey Mária szociológus kutatása szerint míg tíz évvel ezelőtt a nők fele dolgozott, addig ma már csak harmaduknak van állása. A szerencsés munkahellyel rendelkezők ugyanabban a beosztásban 10-40 százalékkal kevesebb bért kapnak férfitársaiknál. A vezető posztokra legtöbbször férfiak kerülnek. Nagy Beáta szociológus szerint, bár az elmúlt tíz évben nem csökkent a gazdasági elit körében a nők aránya, a vezetői posztoknak csupán egyhatodát foglalják el. Kádár Zsuzsanna érdekvédelmi szakértő általános tapasztalata, hogy a hátrányos megkülönböztetés már-már hétköznapi gyakorlat. Elbocsátások esetén rendszerint a nőket küldik el elsőként. A nők alkotmányellenes faggatások elszenvedői: be kell számolniuk munkáltatójuknak arról, akarnak-e gyermeket és hányat.

Elgondolkodtató adat, hogy például a parlamenti képviselőknek mindössze nyolc százaléka nő. Az arány tanulmányozásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a közéleti szerepléstől gyakran maguk a nők húzódoznak. A közéleti szerepléshez szükséges vállalkozó szellem kevés nőben van meg. Maguk a nők vallanak így egy alföldi nagyvárosban, ahol az Egyenlő Esélyek Alapítvány kérdőíves felmérést végzett. A nőkben nincs olyan karriertörekvés, mint a férfiakban, mondják a megkérdezettek. Ezt némiképp cáfolja, hogy ugyanakkor az utóbbi években mind több nő kerül vezető pozícióba.

A rendszerváltás óta fejlődőben van egy fiatal generáció, akiknél már elsősorban a karrier számít - állítja Lévai Katalin szociológus. A család háttérbe szorul, később házasodnak és a gyerekvállalás is kitolódik. Mind többen lesznek kisvállalkozók, illetve csinálnak karriert a menedzseri szakmákban. Ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy a nőknek kétszer annyit kell teljesíteniük, ha érvényesülni akarnak, mint férfi kollégáiknak.

A konzervatív kormányzati szemlélet szeretné a nőt visszaadni a családnak. Igaz, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka bevezetése lehetőséget adhat a nőknek a karrier és a családteremtés összeegyeztetéséhez. Ugyanakkor szakértők szerint a részmunkaidős foglalkoztatás egyetlen vállalkozónak vagy cégnek sem éri meg. Ráfizetéses, költségei ugyannyit tesznek ki, mint a főállásúakra fordított összeg.

(Népszava)