A munkavállalók felét nem védi kollektív szerződés<br/>

A munkavállalók mindössze felét védi kollektív szerződés Magyarországon - derül ki a Gazdasági Minisztérium összeállításából. Európában ez az arány a száz százalékhoz közelít. Bár a közelmúltban a vegyipari és a textilipari dolgozók is aláírták az ágazati megállapodást, az alacsony létszámmal dolgozó kisüzemekben a kollektív szerződések nem jellemzőek.

A mainál jóval több kollektív szerződésre volna szükség a kis létszámot foglalkoztató munkahelyeken is - vélekedett Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Míg a 300 főnél többet foglalkoztató cégek többsége kötött kollektív szerződést, azokon a munkahelyeken, ahol 10 főnél kevesebben dolgoznak, ma is fehér hollónak számít az ilyen megállapodás - tette hozzá.
A kollektív szerződés lényege, hogy a munkahelyeken vagy egész szakmai ágazatokban a dolgozók csoportja és a munkáltatók megállapodnak olyan szabályokban, amelyek eltérnek a Munka Törvénykönyvétől. Ezek vonatkozhatnak egyebek mellett a munkaidőre, a bérezésre, a szociális juttatásokra.
Egy kormányrendelet értelmében 1998 óta minden megkötött kollektív szerződést be kell jelenteni. Ez alapján készülhetett el a Gazdasági Minisztériumban az első összesítés. A '98-as regisztrációk alapján Magyarországon a munkavállalók 40 százalékát védi kollektív szerződés, de a szakértők - figyelembe véve a halmozódásokat és a be nem jelentett szerződéseket - 50 százalékosra becsülik a lefedettséget. Összehasonlításképpen Ausztriában a dolgozók 98, Franciaországban 95, Németországban 92 százaléka tartozik kollektív szerződések hatálya alá, de Japánban 21, az Amerikai Egyesült Államokban pedig mindössze 18 százalékos ez az arány.
Ha a gazdaság egyes területeit nézzük, Magyarországon kollektív szerződések tekintetében a posta és a távközlés az élenjáró, ahol a dolgozók 92 százalékára vonatkozik egységes megállapodás. Magas a kollektív szerződések aránya az energiaiparban (83 százalék), a bányászatban (83 százalék), valamint a szállításban (78 százalék) és a vegyiparban is (67 százalék).
A kollektív szerződések elsősorban a versenyszférát jellemzik, itt ugyanis összesen 735 ezer dolgozóra vonatkozik ilyen megállapodás, míg az intézményeknél dolgozó közel 800 ezer közalkalmazott és köztisztviselő közül mindössze 256 ezer jogait szabályozza egységes szerződés. Munkaügyi szakértők véleménye szerint Magyarországon a kollektív szerződések rendszerének közepén lyuk tátong, kevés ugyanis az olyan középszintű megállapodás, amely egységesen rögzítené az egy szakmában, ágazatban dolgozók jogait. Sokkal gyakoribb, hogy a munkavállalók képviselői egy vagy több vállalat vezetésével kötnek szerződést. Pedig Wittich Tamás szerint a kis üzemekben dolgozó munkavállalókat éppen azzal lehetne megvédeni, ha a vállalati kollektív szerződéseket az egész szakmára kiterjesztenék.
Ha van kollektív szerződés, jóval áttekinthetőbb és egyszerűbb a munkáltató és a dolgozó viszonya - mondta Gyarmatiné Rácz Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főigazgatója. Ezért az MGYOSZ ajánlja is tagjainak az ilyen szerződéseket, amelyek hosszabb távú üzleti tervezést tesznek lehetővé, s kiküszöbölik a váratlan sztrájkokat. A vállalatok ráadásul rengeteg munkát megspórolhatnak, a részletkérdésekben ugyanis nem kell külön-külön megállapodni minden egyes alkalmazottal, és ezeket nem kell minden munkaszerződésben rögzíteni.
Mivel a kollektív szerződésekben csak olyan pontok szerepelhetnek, amelyek a Munka törvénykönyvénél kedvezőbb feltételeket kínálnak, egyértelmű, hogy elsősorban a munkavállalók szempontjából fontosak ezek a megállapodások - fogalmazott Gyarmatiné Rácz Ágnes főigazgató. Az egyenlőtlen munkaidő meghatározásában azonban a munkáltatóknak is nagy előnyt jelenthet a kollektív szerződés. A 8 órás munkaidőtől ugyanis el lehet térni napi 4-12 órás beosztásig úgy, hogy a teljes munkaidőt négy vagy hat hónap átlagában kell teljesíteni.

Joób Sándor

(Magyar Hirlap)