Késésben a kormány panelfelújítási programja<br/>

Bár minden illetékes elismeri, hogy a panellakások állapota azonnali beavatkozást igényelne, mégsem indult el idén a tervezett támogatási program. A kormány most azt ígéri, jövő évtől az otthonteremtési koncepció keretében a panelok felújítására is jelentős összeget fordítanak. Minisztériumi illetékesek szerint azért csúszik a program, mert az önkormányzatok nem vállalták a többletmunkát. A helyhatóságoknál azonban a kormányzati döntések késlekedésével magyarázzák a tétlenséget. Pedig országszerte több mint félmillió panel vár megújulásra.

Jövő évtől kormányzati pénzekből járulnának hozzá a panellakások felújításához. Orbán Viktor miniszterelnök a héten több ízben hangsúlyozta: 2001-ben szervezett keretek között szeretnék megkezdeni a rekonstrukciót.

A panellakások felújításának finanszírozása az otthonteremtési koncepció része - tudta meg a Népszava Cseh Páltól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. Ám ez valójában nem csupán a panelokat, hanem más társasházakat, lakásszövetkezeti ingatlanokat is érint. A szaktárcánál remélik, már az idei lakástámogatások is előrelendítik az igencsak akadozó rekonstrukciókat. Ugrásszerű emelkedésre azonban akkor számítanak, ha 2001-ben az önkormányzatok is csatlakoznak a támogatáshoz.

A mostani kedvezményes hitelek előnye, hogy a kamat 70 százalékát kifizetik az adós helyett - tájékoztatott a főosztályvezető. A gond viszont az, hogy a szociális bérlakásokból privatizált régi lakások tulajdonosainak még ez sem igazi segítség. Az ilyen lakásokban ugyanis rengeteg idős, kisnyugdíjas él. Márpedig ha egyetlen lakó nem vállalja a költségeket, megbénul az egész ház felújítása.

Cseh Pál szerint a kölcsön nem jó megoldás. A panellakások súlyos anyagi körülmények között élő lakóit csupán közvetlen támogatással lehetne kihúzni a bajból. A szakember elképzelhetőnek tartaná, hogy feltételekhez kötött vissza nem térítendő támogatást kínálnának.

Bár a kormány erre az évre tervezte a támogatási program bevezetését, az önkormányzatok nem vállalták a többletmunkát - mondta a pénzügyminisztériumi szakértő. Megoldást jelenthetne, ha a helyhatóságok csak akkor kapnák meg a felújításra szánt támogatás 70-80 százalékát az államtól, ha a hiányzó részt a helyi büdzséből pótolnák ki. Az önkormányzatok addig azonban egyetlen fillért sem tudnak a felújításra tervezni, amíg nem tudják pontosan, mire számíthatnak. Fazekas Sándorné, a kaposvári polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, költségvetésükben erre nincs szabad keret. A szükséges összeg kiszorítására természetesen hajlandóak, ám csak a kormányzati szándékok ismeretében kezdenek majd el gondoskodni a források biztosításáról. - A városban átlagosan 500 ezer forint kellene egy-egy lakás felújításához. Ennél is többe kerül, ha az illeszkedési, szigetelési hiányosságok mellett a teljes elektronikus hálózatot és a közműrendszert is ki kell cserélni.

Ha az állam végre eldönti, mire ad támogatást, az önkormányzatok biztosan partnerek lesznek - fogalmazott Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. A legnagyobb gond itt is - mint minden vidéki városban - az, hogy akinek egy kicsit is több pénze volt, azonnal menekült a panelból. Így ezekben a házakban főképpen idősek és nagycsaládosok élnek. Néhány évvel ezelőtt szerettek volna beindítani egy panelprogramot. Akkor kiderült: a lakosságnak erre nincs pénze. Egyetlen fillért sem tudott kiszorítani erre az önkormányzat sem. Forráskoordinációval azonban úrrá lehetnének a helyzeten - véli Csabainé. Ehhez nem csupán kedvezményes hitelre, hanem állami támogatásra is szükség lenne.

(Népszava)