Az önkormányzati bizottság megkezdte a lex Rapcsák vitáját<br/>

Megkezdődött szerdán az önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló törvényjavaslat vitája. Az előterjesztés célja, hogy egyértelművé tegye a képviselői és polgármesteri mandátum keletkezésének és megszűnésének szabályozását. A jogszabály tervezete a jelenleginél szigorúbb összeférhetetlenségi feltételeket fogalmaz meg.

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára, a javaslat kidolgozója elmondta: azért is különösen fontos a kérdés pontos jogi szabályozása, mert az önkormányzatok évente 1500 milliárd forinttal gazdálkodnak, a képviselő-testületekben pedig 25 ezer önkormányzati képviselő dolgozik.

A törvényjavaslat sürgős kidolgozása Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester ügye közben merült fel. Rapcsákot ugyanis tavaly márciusban felmentette az önkormányzat képviselő-testülete. A testület annak ellenére nem akarta beengedi hivatalába a polgármestert, hogy a bíróság később felülbírálta a testületi határozatot. A jogi huzavona miatt a képviselők hónapokon keresztül nem ültek össze, ezzel a város működése is veszélybe került.

Kontrát Károly szerint a törvényjavaslat alapján megszűnik a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, ha egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.

Többen vitatták a testületi ülésektől egy évig távol maradó képviselők kizárására vonatkozó javaslatot, elegendőnek tartották ugyanis a jelenlegi szabályozást, amely szerint az anyagi szankcionálás lehetőségét biztosítja az önkormányzatoknak a távolmaradókkal szemben.

Több képviselő szerint a kistelepüléseken egy-két képviselő folyamatos távol maradása működésképtelenné teheti a testületet.

A törvényjavaslat fontos része az összeférhetetlenség kérdése. A közigazgatási köztisztviselők és az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok vezetői a javaslat szerint nem lehetnek a jövőben önkormányzati képviselők.

Tóth Károly (MSZP), a javaslatot tárgyaló önkormányzati bizottság tagja elmondta: az önkormányzatokból lehetetlen kizárni az intézményvezetőket. "Teljes anomáliának" nevezte, hogy az előterjesztés valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői esetében kizárja a képviselőséget.

Buza Attila (Fidesz) elmondta: támogatja azt a javaslatot, hogy a polgármesteri hivatalok dolgozói ne lehessenek képviselő-testületi tagok.

Az összeférhetetlenség mellett a polgármesterek fizetéséről és felmentéséről is új jogszabályok bevezetését tervezik. A jövőben a miniszteri fizetések helyett az önkormányzat által megállapított illetményalaphoz kötnék a polgármesterek fizetését.

A törvénytervezet szerint változna a polgármesterek költségtérítése is. Két alternatíva közül a számukra kedvezőbbet választhatnák a polgármesterek. Kérhetnék minden számlával igazolt tényleges költségük megtérítését. Emellett lehetőségük volna arra is, hogy az első fél év költségei alapján átalányt állapítanának meg számukra az év második felére. Ez legfeljebb az illetmény 30, illetve a tiszteletdíj 50 százaléka lehet.

A cél, hogy a polgármesterek méltó jövedelemhez jussanak, és a tehetséges szakembereket ne tartsa vissza a tisztség elvállalásától a korábbi pályájuknál esetleg kedvezőtlenebb anyagi helyzet -mondta Kontrát Károly, a javaslatot elkészítő belügyi tárca államtitkára.

A törvénymódosítás kitér a polgármesterek felfüggesztésére is. Az önkormányzatok első emberei, ha képviselőtestületük felfüggeszti őket tisztségükből, a határozatot követő nyolc napon belül jogorvoslatot kérhetnének a bíróságtól. Ezekben az esetekben a bíróságnak nyolc napon belül kötelező volna állást foglalnia.

A javaslat szabályozza az alpolgármesterek megbízatásának megszűnését is. Akkor szűnne meg egy alpolgármester mandátuma, ha nem választják újra önkormányzati képviselőnek, vagy a testület nem újítja meg tisztségében.

A törvény, ha megszavazza is a parlament, csak a következő önkormányzati általános választás napján, 2002-ben léphet leghamarabb hatályba. Horváth Balázs (MDF) azt javasolta, hogy a törvény ne a 2002-es önkormányzati választás napján, hanem a kiírás időpontjában lépjen hatályba.

Bognár László (MIÉP), a társadalmi szervezetek bizottságának előadója közölte: fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat összeférhetetlenségi része hamarabb lépjen hatályba.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) kijelentette: a szabad demokraták csak módosításokkal támogatják a kormány által kidolgozott előterjesztést. Az SZDSZ szerint a javaslat ugyanis nem szabályozza az egyes konkrét ügyek intézéséből való kizárás lehetőségét.

Az átláthatóság érdekében módosító javaslatot nyújt be az SZDSZ: a képviselőknek az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységből származó jövedelmükről évente írásos érdekeltségi nyilatkozatot kellene tenniük. Ezt a polgármesternek nyújtanák be, és a helyi képviselő-testület minden tagja beletekinthetne a nyilatkozatba.

Pozsgai Balázs (MSZP) elmondta: a szocialisták egyetértenek a mandátumnak a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozásával. Nem szerepel a javaslatban, azonban, mi történjen akkor, ha a képviselő elköltözik lakóhelyéről, illetve megválasztásának helyéről - közölte Pozsgai Balázs.

Az önkormányzati bizottság 14 támogató szavazattal, 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül találta a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak.

(MTI)