Egy képet már visszakapott Martha Nierenberg<br/>

Egy Munkácsy-képet már visszaszerzett a vitatott tíz műalkotásból a két múzeumot, illetve a magyar államot perlő Martha Nierenberg, kilenc kép azonban továbbra is per tárgya marad.

Bereczky Loránd, a másodrendű alperes Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója múlt héten levélben jelezte az Egyesült Államokban élő amerikai-magyar kettős állampolgárságú felperes, Martha Nierenberg magyarországi jogi képviselőjének, hogy Munkácsy Mihály Krisztus mellképe című alkotását hajlandók átadni - hangzott el a Fővárosi Bíróság szerdai tárgyalásán.

Ezzel kapcsolatban a bíró felvetette: vajon miként lehetséges az egységes hagyatékokból egy képről lemondani az örökös javára, és eközben tovább vitatni Martha Nierenberg igényét a fennmaradó kilenc alkotás vonatkozásában.

Az elsőrendű alperes Szépművészeti Múzeum jogi képviselője a tárgyaláson részben azzal érvelt, hogy a képek 1954-ben egy törvényerejű rendelettel állami tulajdonba kerültek. Másrészt elmondta, hogy egy 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény nyomán az amerikai állam már rendezte Martha Nierenberg kártalanítási igényét, továbbá az elmúlt évtizedek alatt elbirtoklás révén is tulajdont szerzett a magyar állam.

A 75 éves Martha Nierenberg annak a Herzog Móricnak az unokája, akinek mintegy 2500 darabos műgyűjteménye volt Magyarországon. A gyűjteményben volt El Greco-, Velázquez-, Van Dyck- és Courbet-festmény is. A báró 1934-ben halt meg. Végrendeletében három gyermeke között osztotta szét gyűjteményét. Az egyik örökös volt Martha Nierenberg anyja.
A teljes gyűjtemény értéke állítólag több mint 20 millió dollár.

1944-ben Adolf Eichmann náci vezér elkobozta a zsidó család vagyonát, és azt Németországba vitette. Eichmann mintegy 600 000 zsidó deportálásában vett részt.
A gyűjtemény legtöbb darabja később visszakerült Magyarországra, de mivel Martha Nierenberg édesanyja az Egyesült Államokban élt, az 1954-es műkincsvédelmi törvény értelmében a műkincsek letétként állami tulajdonba kerültek. Magyarország két legnagyobb múzeumában: a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában helyezték el őket. Néhány kép azonban Oroszországba került, és máig ott van.

Nierenberg azt állítja, hogy valamennyi kép őt illeti meg. A magyar állam azonban ezt vitatja, így az ügy már három éve húzódott, míg Nierenberg tavaly perre vitte az ügyet.

Az állami tulajdonba vétellel kapcsolatos 1954. évi jogszabály egyik kikötése, hogy az eredeti tulajdonos ismeretlen, nem azonosítható, az ügyvéd szerint a háború után valóban fennállhatott. Az elbirtoklást pedig szerinte évtizedeken át nem szakította meg egyetlen, az örökösök tulajdonjogi igényét jelző lépés sem, továbbá az elbirtoklás az állami intézmények részéről jóhiszemű volt. Azt az állítást is vitatják az alperesek, hogy a korábban uralkodó rezsim miatt nem tehetett jogi lépéseket a felperes. Annál is inkább, mert Magyarországon élő hozzátartozója nem volt, tehát ilyenfajta retorziótól sem kellett tartania.

A felperes jogi képviselője ugyanakkor a tárgyaláson azt mondta, hogy a hagyaték egyes darabjainak útját csak az 1990-es években megindult művészettörténeti kutatások révén lehetett rekonstruálni, és a szükséges jogi lépésekre is csak ennek ismeretében lehetett vállalkozni. Martha Nierenberg ügyvédje utalt arra is, hogy az örökösök és a magyar illetékesek közti 1996-97-es tárgyalásokon a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Külügyminisztérium képviselői - a bírósághoz is becsatolt emlékeztetők, illetve feljegyzések szerint - elismerték a felperes tulajdonjogát.
Ezzel kapcsolatban az alperes úgy fogalmazott: "akkor még nem volt látókörben" az 1973-as magyar-amerikai egyezmény, továbbá a tárgyalások magyar résztvevői csak szakértői minőségben, nem pedig a magyar állam hivatalos képviselőiként jártak el. Ezért azok a megbeszélések nem kötik a jelenlegi alpereseket.

A felperes ügyvédje bírói kérdésre elmondta: Herzog Erzsébet - akinek örököseként Martha Nierenberg a képeket követeli - több zsidó család társaságában egy, a magyar, illetve német hatóságokkal kötött alku révén juthatott el 1944-ben Magyarországról Portugáliába. A lisszaboni magyar konzultól kapott útlevelet, mellyel később az Egyesült Államokba utazhatott és ott 1952-ben állampolgárságot szerzett.
Herzog Erzsébet 1954-ben már abban a hiszemben fordult kártalanítási igényével az amerikai államhoz, hogy a képeket államosították. "Köztudott volt, hogy azok állandó kiállítási tárgyak, rangos nemzetközi katalógusokban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének részeként szerepeltek és az ´50-es években az egyik Magyarországra látogató családtag is ilyen jellegű, nem hivatalos tájékoztatást kapott egy múzeumi vezetőtől" - tette hozzá a felperes ügyvédje.

A képek kalandos útjára jellemző, hogy a tárgyaláson elhangzottak szerint idősebb Lucas Cranach egyik alkotását egy ideig az ÁVH őrizte, majd 1963-ban a Belügyminisztérium a Magyar Nemzeti Galériának ajándékozta, és onnan került a Szépművészeti Múzeumba, ahol jelenleg is őrzik.

A következő, április 19-ei tárgyalásig a felperesnek be kell nyújtania a bírósághoz hitelesített formában Herzog Erzsébet végrendeletét, az alperesnek pedig be kell szereznie a képek állami tulajdonba kerülését bizonyító okiratokat, illetve az erről a korábbi tulajdonosnak szóló értesítéseket.

(MTI)

Korábban:

(1999. december 1.)