Ombudsmani vizsgálat a romákat ért sérelmek miatt<br/>

Tiszaújváros környékén emberek tucatjai kerültek több hétre fogdába, százaknak pedig pénzbüntetést kellett fizetniük, mert kukákban guberáltak. Az ország egyik leggazdagabb települése ugyanis szabálysértésnek minősítette "a közterületi gyűjtőedényekből a szemét elvitelét". Az érintettek többsége roma. Az ombudsman kezdeményezi az alkotmányos visszásságot eredményező rendelet módosítását.

Tiszaújvárosban 1996-ban módosították a köztisztaságról szóló rendeletet, s azóta 10 ezer forintig büntethető szabálysértésnek számít a kukázás, vagyis a szemét elvitele. Az érintettek egy része nem tudta kifizetni a bírságot, ezért azt elzárásra változtatták át.

Farkas Zoltán, a város szabad demokrata polgármestere a rendelkezést a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azzal indokolta, hogy a guberálók szétszórták a szemetet, és lopások miatt is több bejelentés érkezett.

A városi közterület-felügyelet vezetője arról tájékoztatott: tavaly mintegy 500 esetben kezdeményeztek eljárást ilyen ügyben, amelyben a lakóhely szerint illetékes hatóságok jártak el. Pálfiné Görbedi Anikó azt is elmondta: a legtöbb érintett Köröm, Kesznyéten, Tiszaluc, Sajóhídvég és Nagycsécs településekről származik, s túlnyomó többségük roma. Azt azonban határozottan visszautasította, hogy ez a közterület-felügyelők cigányellenes magatartásának eredménye. Sokkal inkább amiatt van így, mert a romák rosszabb szociális körülmények között élnek, s megélhetésük ilyen kiegészítésére kényszerülnek.

Csak Körömön 157 eljárást folytattak 1998-ban köztisztasági szabálysértés miatt, közülük 74 esetben változtatták át a pénzbüntetést elzárásra, 17-en pedig már le is ülték a büntetést - tudtuk meg Tóth Tibor polgármestertől.

Tavaly az eljárások többsége csak figyelmeztetéssel végződött, ám tíz ember ügye jelenleg is bíróság előtt van. Tiszaújváros ugyanis átirányította az eljárást a körömi polgármesteri hivatalba, ott pedig - noha nem értenek egyet vele - kötelesek folytatni azt - mondta a polgármester. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke kérdésünkre megerősítette, hogy az érintettek valamennyien roma származásúak.

A polgármester és a helyi cigány önkormányzat elnöke a tiszaújvárosi rendelet miatt ombudsmanhoz fordult. Tóth Tibor elmondta: a körömiek eddig közel hatszázezer forintot fizettek be. Ezért az érintettek kártérítési pert indítanának a város ellen. Érdeklődésünkre, hogy a körömi képviselő-testület miért nem engedte el méltányosságból a büntetéseket, a körömi jegyző úgy fogalmazott: ha egyszer elengedik a büntetést, a más címszó, így például a gyakori falopások miatt is elvárják majd a méltányosságot. Azt egyébként is az ügyfélnek kellene kezdeményeznie, ami egyszer sem történt meg - tette hozzá.

Tiszalucon ezzel szemben például a tavalyi 43 feljelentés hatására még pénzbüntetést sem vetettek ki, csak figyelmeztetésben részesítették az
érintetteket. A közterület szennyezése egy 1968-as törvény és egy kormányrendelet alapján büntethető - tájékoztattak a kisebbségi ombudsman munkatársai. Ezekben csupán a közterület szennyezése minősül szabálysértésnek. Egy alacsonyabb szintű jogszabály - az önkormányzat helyi rendelete - pedig nem bővítheti a büntetendő magatartások körét, s nem sújthatja a szemét elvitelét. A kukában elhelyezett tárgyak a jog szerint ráadásul gazdátlannak minősülnek, tehát lopásról sem lehet szó.

Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint Tiszaújváros ahelyett, hogy közbenjárna a szociális feszültség kezelésében, tovább súlyosbítja a problémát. A guberálás még csekély mértékben sem veszélyes a társadalomra - fogalmazott. Kaltenbach szerint ez elképesztően cinikus magatartás az önkormányzat részéről, s ez sokkal inkább veszélyes a társadalomra. Az ombudsman álláspontja szerint, noha a szabályozás semleges megszövegezésű, annak révén mégis közvetett diszkrimináció érvényesül. Azt, hogy közvetlen diszkrimináció is megvalósul-e, még vizsgálják, az viszont biztos, hogy az ügy lezárásaként a kisebbségi biztos a szemét elvitelét tiltó rendelkezés visszavonását kezdeményezi majd.

Belánszki Gyula, az ombudsmani hivatal főosztályvezetője hozzátette: az országgyűlés kisebbségi bizottságán is szerepel tavasszal ez az ügy. A városnak joga van arra, hogy megvédje a közterületét a guberálóktól -mondta Farkas Zoltán polgármester. Hangsúlyozta: a környező falvak támogatására 80 millió forinttal alapot hoztak létre, kétezer munkahelyet teremtettek, de nem vállalhatják magukra más települések szociális problémáit. Hozzátette: ha megérkezik az ombudsman kezdeményezése, napirendre tűzi a képviselő-testület.

Az SZDSZ nagyon határozottan kiáll az emberi jogok érvényesülése mellett - szögezte le érdeklődésünkre Fodor Gábor, az országgyűlési kisebbségi és emberi jogi bizottságának tagja, akitől azt kérdeztük, hogy lesz-e a szabad demokrata polgármester magatartásának következménye pártjában. Az SZDSZ ügyvivője elmondta: megvizsgálja az esetet, s ha jogsértés történt, nem bújnak ki a felelősség alól.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: