Ingatlanadó bevezetéséről döntött a fővárosi koalíció<br/>

A két fővárosi koalíciós párt megegyezett arról, hogy két héten belül a közgyűlés elé terjesztik az egységes építmény- és telekadóról szóló rendeletet, amely 2001-ben lépne hatályba. A tervek szerint csak az a lakás esik a rendelet hatálya alá, amelyet tulajdonosa egészében adott bérbe, például lakásnak vagy irodahelyiségnek. A főváros 8-9 milliárd forint pluszbevételt remél az új adótól. Több kerület ellenzi az egységesítést.

Két héten belül a fővárosi közgyűlés elé terjesztik az egységes ingatlanadóról szóló tervezetet - egyeztek meg tegnap a fővárost vezető SZDSZ-MSZP koalíció pártjai. A 2001. január 1-jétől hatályba lépő jogszabály szerint a jelenleg szinte minden kerületben eltérő arányban megállapított építmény- és telekadó a nem lakás céljára használt helyiségekben a maximális, 900 forint/négyzetméteres mértékre növekedne, a garázsok és üdülők esetében pedig 300 forint/négyzetméterre. A telekadó 200 forint/négyzetméter lesz. A főváros 8-9 milliárd forint pluszbevételt remél az új adótól.

A rendelet egy-két apró eltéréstől eltekintve megegyezik a tavaly év végén a kerületek és a szocialista frakció által elutasított jogszabállyal - mint fővárosi képviselők nyilatkozták -, tulajdonképpen leporolták azt.

Grosser János, az MSZP szakértője elmondta, hogy a több tízezer kényszervállalkozónak, aki saját lakásába jelentette be vállalkozásának székhelyét, nem kell tartania az adótól. Ugyanis csak az a lakás esik a rendelet hatálya alá, amelyet tulajdonosa egészében adott bérbe, például lakásnak, irodahelyiségnek.

Információink szerint az első, adóelőlegre vonatkozó felszólítások 2001 folyamán érkeznek meg a kerületi nyilvántartásokban szereplő vállalkozásokhoz. A tényleges bevallásokat 2002. január 31-ig kell eljuttatni az adóhatósághoz.

Mitnyan György, a XII. kerület fideszes polgármestere lapunknak elmondta, hogy több polgármestertársával együtt nem ért egyet azzal a logikával, hogy az ingatlanadót a kerületek helyett a főváros vesse ki és szedje be. A kerületek egyre inkább elöljárósággá válnak a főváros központosítási törekvései nyomán, ezt erősíti ez a lépés is. Mitnyan szerint a helyi adók központi forrásmegosztáson keresztül történő újrafelosztása további lehetőséget biztosít a fővárosnak, hogy a kiegyenlítés örve alatt kénye-kedve szerint juttasson más-más kerületeknek. A polgármester szerint a kerületekben jobban meg tudják ítélni, milyen mértékű adóval lehet terhelni a helyi lakosságot.

(Népszava)