A Dorogi Hulladékégető néhány évvel korábban ugyan folyamodott állati tetem elégetéséhez szükséges engedélyért, ám az ehhez szükséges szigorú előírások teljesítéséhez szükséges beruházások magas költségei miatt ettől elállt közölte Bálint Tibor, az agrártárca állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának vezetője.
A szakember szerint a haltetemek nejlonzsákba helyezve, mésszel leöntve, majd legalább két méter vastag földréteg alatt 2-3 hónap után, környezetkárosítás nélkül, biztonságosan lebomlanak. Az állat-egészségügyi hatóságok legfőbb feladata ebben az ügyben, hogy megakadályozza a haltetemek takarmány céljára történő hasznosítását.
Az eddig csaknem 100 tonna haltetem elásását az erre előre kijelölt helyeken a környezetvédelmi katasztrófa bekövetkezése óta folyamatosan végzik. Így a szikszói állatifehérje-feldolgozó üzem területén eddig 36 tonnát, a Debrecen melletti telepen 53,5 tonnát ástak el, míg hétfőn egy 6 tonnás szállítmány indult a debreceni telepre.
Bálint Tibor elmondta, hogy az általa vezetett főosztály azért nem használhatja fel a központi költségvetés által évente biztosított mintegy 1,5 milliárd forintos járványügyi keretet, mert azt csak a járványos, illetve a betegség okozta állatpusztulásra fordíthatják. Az állat-egészségügyi hatóság területi szervei azonban jelentősen kivették részüket az ártalmatlanításból, ugyanis ők halászták ki és szállították el a haltetemeket.
Az állatifehérje-feldolgozó üzemek a haltetemek tonnáját mintegy 13-15 ezer forintért ássák el. Ám arról még folyik a vita, hogy ennek költségeit ki fogja állni. Az általános vélemény az, hogy a hal tulajdonosa állja az ártalmatlanítás költségét, ám arról eltérnek a vélemények, hogy ez a tulajdonos a vízügyi igazgatóság, a helyi önkormányzat vagy a halászati társaság.
(MTI)
Korábban:
(2000.02.21.)