A föld alatt is mérgez a ciános hal<br/>

Csak egyszerű állattetemek elföldelésére alkalmas a fóliás-klórmeszes módszer. A veszélyes anyagokat is tartalmazó maradványokat csak égetni szabad vagy hulladéksilóban elhelyezni. A környezetvédelmi tárca szerint a halakban nincsenek nehézfémsók, amelyek ártalmasak lehetnek az élővilágra. A mérgezett állatokat vermelő cég időközben száztonnányit már elásott Szikszón és Debrecenben. Az Európai Parlament közben úgy döntött, hogy az unió a környezetvédelem területén a csatlakozni kívánó országok számára nem ad könnyítést.

A ciánnal mérgezett halak földbe temetése az érvényes állat-egészségügyi előírásoknak ugyan megfelel, ám a veszélyes hulladékok tárolási szabályainak nem. A szakértők nyilatkozata ellentmond a környezetvédelmi tárca álláspontjának. A természetvédelmi szakemberek hangsúlyozzák, hogy a tetemek elégetése sem igazán megfelelő eljárás, a vermelés azonban kifejezetten ártalmas lehet.

A fóliával bélelt gödörbe, zsákolva elhelyezett állati maradványok, amelyeket klórmésszel is leöntenek, csupán a betegségben elhullott, feldolgozásra alkalmatlan testek ártalmatlanítására szolgálhatnak. A klórmész ugyanis nem alkalmas a cián közömbösítésére, felhasználása kizárólag a bomló szervezetből kiinduló fertőzések megelőzésében célravezető. A cianid egyébként bizonyos idő után magától is lebomlik az oszló tetemben, az állatban felhalmozódott nehézfémek azonban nem. Ezzel viszont a halhulla már veszélyes hulladéknak számít, ennek elhelyezése pedig szigorú előírások alapján, arra feljogosított tárolókban lehetséges.

A mérgezés következtében elhullott állatok "eltüntetése" részben a vízügyi hatóság, részben az érintett önkormányzatok, az állategészségügyi állomások, illetve a földművelésügyi tárca költségvetését terheli. Mint a Népszava megtudta, a vízügy feladata csak a tetemek összegyűjtése, a folyóból való kiemelése, a zsákolás és a gyűjtőkonténerbe helyezés.

A konténereket egyes helyeken az önkormányzat, másutt a szállítást és vermelést végző ATEV biztosította. A tetemek további sorsát intéző vállalat költségeit állítólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fedezi majd, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokon keresztül. Az eddig felmerült és a továbbiakban jelentkező többletköltségek egyes településeken a helyhatóságok számára kezelhetetlen összegű kiadásokat jelenthetnek. A polgármesterek az elmúlt időszakban kaptak ugyan ígéreteket a kármentesítésre költött pénz fedezetére, ám hogy mikor, milyen konstrukcióban és pontosan kitől számíthatnak térítésre, azt a minisztériumban sem tudják még megmondani.

Haltetemeknek egyelőre hűlt helyük a dorogi Hulladékégető Kft.-ben, noha Borbély János, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára február 17-én este arra utasította a környezetvédelmi felügyelőségeket, hogy a Tiszában talált haltetemeket a továbbiakban Dorogra szállítsák. Lágler Katalin, az égetőmű igazgatónője kérdésünkre elmondta, ő csak segíteni akart, amikor felajánlotta az ingyenes megsemmisítést, s nem feladata a minisztérium érdektelenségét értelmezni. Égetőművüknek engedélye van rá, hogy korlátozás nélkül mindennemű ciánnal szennyezett vegyületet elégethessen.

A Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője, Koller M. Gábor ugyanakkor a Népszavának elmondta, hogy ilyen jellegű hulladékra nincs engedélye a dorogi cégnek, tehát amennyiben az igazgatónő a minisztériumhoz fordul, megkapja az engedélyt. (Lágler Katalin szerint erre nem hívták fel a figyelmét. A szerk.) A szóvivő emlékeztetett rá, hogy miközben a katasztrófa január 31-én történt, a dorogi égetőmű igazgatója február 16-án, késő délután jelentkezett először ajánlatával. Ez ideig az ATEV Rt. végezte a haltetemek fóliás elföldelését két telephelyén, Debrecenben és Szikszón. Két héten keresztül nem heverhettek szabadon a tetemek, mondta a szóvivő. Az exhumálás és elszállítás különleges egészségügyi engedélyt igényelne s nem tűnne veszélytelen műveletnek.

Feiler József, a Magyar Természetvédők Szövetségének nemzetközi koordinátora szerint az eltemetés nem jó megoldás, szerinte betonsilókban kellene elhelyezni a ciános haltetemeket. A szakember szerint a tiszta ciánt egyes klórvegyületek semlegesíthetik. A műanyagzsákok és a fólia 15 év alatt bomlanak el. A szakember szerint a legnagyobb gond az, hogy a haltetemekben mérgező nehézfémek is vannak, amelyek bejuthatnak a felszín alatti vizekbe és károsíthatják az emberi szervezetet.

A minisztérium szóvivője szerint a legújabb vizsgálatok ez idáig nem mutattak ki nehézfémsókat a Tisza medrében, tehát ilyenek a haltetemekben sem lehetnek.

Az ATEV Rt. említett telephelyein senki sem nyilatkozhat a sajátságos temetésről, ezt a jogot a vezérigazgató, Eredics László fenntartotta magának. őt viszont napok óta nem lehet megtalálni. Szikszó lakossága vegyes érzelmekkel fogadta a településre érkező nagymennyiségű haltetemet, bár hozzászoktak, hogy az ÁTEV helyi üzeme korántsem gusztusos tevékenységet folytat, és az egyetlen cég, amelyik munkalehetőséget tud kínálni a helyieknek.

Jelentős kár érte a Tisza menti halgazdaságokat. A Szegedi Halászati Szövetkezet tevékenységének egyharmada a Tiszához kötődött. A szövetkezetben úgy vélik, elbúcsúzhatnak árbevételük 50 százalékától.

A Magyar Természetvédők Szövetsége időszerűnek, meghatározónak és figyelmeztetőnek tartja az Európai Parlament azon döntését, amely szerint az unió a környezetvédelem területén a csatlakozásra váró országok számára nem kíván könnyítést adni. "Azok, akik a csatlakozás utáni időkre tartogatták az égetően szükséges intézkedéseket, érthetetlen módon megvédték a hazánkat lejárató környezetpolitika szereplőit, most szembesülhetnek a következményekkel." - olvasható a környezetvédők állásfoglalásában.

Kovács László szocialista frakcióvezető országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi, hogy a kormány a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal teremtsen pénzt a ciánszennyeződéssel kapcsolatos kárenyhítésre és a környezet rehabilitációjára.

Baja Ferenc, az MSZP-frakció környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője nehezményezte, hogy a kormány nem hozza nyilvánosságra a nehézfémszennyezéssel kapcsolatos mérések adatait. Hiányolta a tiszai kormánybiztos konkrét intézkedéseit. Úgy vélte: a kormánynak komplex ökológiai és térségfejlesztési rehabilitációs programot kellene kidolgoznia.

Másodfokú vízminőség-védelmi készültséget rendelt el hétfőn délután a Tisza Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszán a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. A folyóban jelentős mennyiségű haltetemet fedeztek fel a környékbeliek, a parti részeken találtak elhullott emlős állatokat is. A területen ma kezdik meg a tetemek összegyűjtését. A települések lakóit figyelmeztették, ne nyúljanak a tetemekhez, s a háziállatokat se engedjék a közelükbe.

"Nem hiszem, hogy a ciánszennyeződési ügy befolyásolni fogja a bővítési folyamatot" - hangsúlyozta tegnap Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszéléseit követően.

A főbiztos úgy vélekedett, valamennyi csatlakozni kívánó országnak át kell vennie a teljes környezetvédelmi uniós joganyagot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tagjelölt országok már a belépés pillanatában képesek lennének teljesíteni valamennyi EU-előírást, ezt, mint rámutatott, a korábban felvett tagországok sem tudták azonnal vállalni. Ehhez jelentős közép- és hosszú távú beruházásokra lesz szükség, húzta alá Verheugen.

A ciánszennyeződéssel kapcsolatosan rámutatott: a legszigorúbban érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a károkozó fizet. Az Európai Unió szolidáris a környezeti atasztrófa áldozataival, és kész arra, hogy a legnagyobb jóindulattal megvizsgálja, annak-e mozgósítható eszközei a károk enyhítésére.

(Népszava)