A Legfelsőbb Bíróság megszüntette az Írisz-pert

A szerdai tárgyaláson az Írisz TV jogi képviselője a per megszüntetését kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Mivel mindhárom alperes hozzájárult a kereset visszavonásához, a bíróság megszüntette a pert. Ugyanakkor hatályon kívül helyezték a Fővárosi Bíróság korábbi ítéletét is, ami kimondta: az ORTT jogszerűtlenül fogadta el az RTL pályázatát. Eközben kiderült: az Írisz TV új tulajdonosa, az SBS, továbbadta tulajdonának felét az RTL Klubnak 9 millió dollárért.

A Legfelsőbb Bíróságon (LB) már kedden megerősítették, hogy az Írisz TV jogi képviselője visszavonta az Országos Rádió és Televízió Testület és társai ellen indított perben benyújtott felülvizsgálati kérelmét. Ez azonban nem jelentette még azt, hogy a per véget ér, ugyanis az LB döntése ellen nemcsak az Írisz TV, hanem az Országos Rádió és Televízió Testület is adott be felülvizsgálati kérelmet, amit a tárgyalás kezdetéig nem vontak vissza.
A szerdai tárgyaláson azonban - amelyen a Hír3 szinte valamennyi munkatársa jelen volt - az Írisz TV már a per megszüntetését kérte. Ehhez mindhárom alperes - az ORTT, az RTL Klub és a TV2 - hozzájárult. Ezen kívül azt is bejelentették, hogy nincs semmiféle költségigényük.

A Legfelsőbb Bíróság 1999. február 22-én kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében kimondta, hogy az ORTT-nek fel kell mondania a Magyar RTL Rt.-vel kötött műsorszolgáltatási szerződést. Az LB mostani ítéletében - azon kívül, hogy megszüntette a pert - ezt a döntést is hatályon kívül helyezte.

A Legfelsőbb Bíróság szerdai döntésének indoklásakor kifejtette: a felülvizsgálati eljárásban általában a felülvizsgálati kérelmek keretei között kell maradni. Jelen esetben azonban a korábbi
ítéleteket teljes terjedelmükben - azaz a felek felülvizsgálati kérelmeiben nem vitatott részeiben is - hatályon kívül kell helyezni azért, mert a felperes elállt keresetétől, a per megszüntetését kérte, és ehhez hozzájárultak az alperesek is.

Az MTI-nek a helyszínen több, neve elhallgatását kérő, tapasztalt jogász elmondta: az igazságszolgáltatás gyakorlatában szokatlan, hogy a felperes a neki kedvező jogerős ítélet után a felülvizsgálati eljárásban visszavonja eredeti kereseti kérelmét.

Pintér Dezső, a TV2 elnöke kedden nem volt hajlandó elárulni, hogy az SBS miért döntött úgy, hogy visszavonja felülvizsgálati kérelmét. Szerdán pedig csupán annyit mondott: még neki is sok részlet hiányzik az üggyel kapcsolatban. Folyamatosan tájékoztatják ugyan a részletekről, de nem ő tárgyalt ebben az ügyben.
Az SBS valószínűleg azért döntött a kérelem visszavonása mellett, mert azzal, hogy a TV3, illetve az Írisz TV az SBS tulajdonába került, a cég tulajdonképpen saját magát perelte. Az SBS a perben ugyanis az egyik alperes.

A tárgyalás után az RTL Klub jelen lévő vezetői nem kommentálták a döntést. Később egy rövid közleményt adtak ki, amiben az állt: Az RTL Klub vezetősége megnyugvással vette tudomásul, hogy a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az Írisz TV kontra ORTT pert, valamint hatályon kívül helyezte az Írisz TV keresetét elutasító elsőfokú ítéletet és az annak részben helyt adó jogerős legfelsőbb bírósági ítéletet. Az RTL Klub vezetőségének véleménye szerint az ügy a piac ésszerű szabályainak megfelelően zárult le.

A per története

Az Írisz TV (korábbi nevén Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt.), a kereskedelmitévé-pályázat vesztese, a pályázat eredményének megsemmisítésére irányuló keresetét azzal indokolta, hogy az elsőrendű alperes ORTT-t megtévesztette a másodrendű alperes Magyar RTL Rt. (RTL Klub) - a pályázat egyik nyertese -, amikor nem megfelelő adatokat közölt tulajdonosi struktúrájáról. Az ORTT pedig a versenyeztetés szabályait sértette meg a felperes szerint azzal, hogy az alakilag érvénytelen pályázatot elbírálta, értékelési elveit a pályázat kiírása után megváltoztatta, és egyetlen szavazással döntött két pályázatról. A per harmadrendű alperese a pályázat másik nyertese, az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2).

Első fokon 1998. július 18-án a Fővárosi Bíróság elutasította az Írisz TV keresetét, és kötelezte 13 millió forint perköltség megfizetésére. Indoklásában utalt arra, hogy a pályáztatás során történt szabálytalanságok nem teszik szükségessé az eredmény megsemmisítését és az eredeti állapot visszaállítását.

A felperes fellebbezése nyomán azonban a Legfelsőbb Bíróság az Írisz TV-nek adott igazat 1999. február 22-én kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében. A bíróság kimondta, az ORTT-nek fel kell mondania a Magyar RTL Rt-vel kötött műsorszolgáltatási szerződést. Az indoklás szerint azért, mert az ORTT jogszerűtlenül járt el, amikor a Magyar RTL Rt. alakilag érvénytelen pályázatát elbírálta, a műsorszolgáltatási szerződést megkötötte, és eltért a pályázat értékelésének a kiírásban rögzített módjától. Az LB ugyanakkor azt is kimondta, hogy mivel a médiatörvény szerint a pályáztatásban az ORTT közigazgatási hatóságként járt el, a testületet az ítélettel nem lehet a szerződés felmondására kötelezni. Ha a grémium a törvényi kötelezettségének mégsem tenne eleget, úgy azt legfeljebb az ORTT-t felügyelő Országgyűlés szankcionálhatná.

Az LB februári döntését sem az Írisz TV, sem az ORTT nem fogadta el, mindketten felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

Az ORTT az ügyben 1999. március 25-én az Alkotmánybírósághoz fordult, annak döntéséig elhalasztotta a jogerős ítélet végrehajtását, azaz a Magyar RTL Rt.-vel kötött szerződés felbontását. Ezért április 7-én a Fővárosi Bírósághoz fordult az Irisz TV.

Eközben a Legfelsőbb Bíróságon megindult a tévépályázat perének felülvizsgálati eljárása, de azt felfüggesztették egy a jogvita előkérdésének tekintett problémával foglalkozó jogegységi döntés meghozataláig. A privatizációs pályázatokról szóló, 1999. december 8-án napvilágot látott jogegységi döntés szerint a bíróságoknak érdemben kell vizsgálniuk a privatizációs, illetve közbeszerzési pályázatok veszteseinek az eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt benyújtott kereseteit. Tehát a privatizációs, illetve közbeszerzési pályázatok vesztesei jogszabálysértésre hivatkozva megtámadhatják a kiíró és a pályázat nyertese között létrejött szerződéseket, és kérhetik a bíróságtól azok semmisségének kimondását.

Hogy került a TV3 az SBS-hez és az RTL Klubhoz?

Az SBS (a TV2 tulajdonosa) és a CME (az Írisz TV és a TV3 tulajdonosa) között lassan egy éve folytak a tárgyalások arról, hogy az SBS átveszi a CME magyarországi tulajdonát. A New York-i elektronikus tőzsde hivatalos információi szerint a szerződést végül ezen a héten írták alá. A megállapodás szerint az SBS 16 millió dollárt fizetett a CME-nek magyarországi érdekeltségeiért. Így az SBS tulajdonába került a TV3 összes filme, ingatlanja, technikai eszközei. Az SBS a megállapodással egy időben úgy döntött, hogy tulajdona felét eladja az RTL Klubnak 9 millió dollárért. A szerdai tárgyaláson az RTL Klub egy névtelenséget kérő vezetője tagadta, hogy a csatorna 9 millió dollárt adott volna az Írisz TV tulajdonának feléért.
Pintér Dezső szintén nem hallott erről. Hozzátette: ez az SBS-re tartozik, és nem a TV2-re.

"A CME kivonulása a magyar piacról kivételes lehetőséget kínált, hogy értékes tulajdonra tegyünk szert igen jó áron. Amit mi most 16 millió dollárért megszereztünk, az korábban a CME-nek 45 millió dollárjába került. Ebbe beletartoznak első osztályú filmek, sorozatok. Ezek nyilván nagy népszerűségnek fognak örvendeni a TV2 közönségénél. A most megszerzett tulajdon felét azért adtuk el az RTL Klubnak, hogy kifejezzük: mi együtt akarunk működni fő ellenfelünkkel" - mondta Howard A. Knight, az SBS elnök-helyettese.

A CME ezzel kivonult a magyarországi média piacról. A CME korábbi tulajdonát képező Írisz TV kedden visszavonta az 1997-es médiapályázatok elbírálásával kapcsolatos felülvizsgálati kérelmét.
A TV3 hétfőn beszüntette adását. A csatorna vezetői azzal indokolták döntésüket, hogy nem tudják tovább finanszírozni a veszteségeket. Pintér Dezső, a TV2 elnöke hétfőn azt mondta az [*****]-nak: az SBS dönt majd a csatorna sorsáról.

[*****]

Ajánló:

Korábban:

(1999. szeptember 29.) Szerdán folytatódik az Írisz-per(2000. február 20.) Megszűnt a TV3(2000. február 21.)