Az ellenzék szerint csak az időhúzás volt a kormány célja a megfigyelési üggyel

Mind a kormánypártok, mind az ellenzék sikeresnek minősítette a megfigyelési bizottság munkáját a jelentés általános vitáján - csak éppen más okból. A kormánypártok szerint bebizonyosodott, hogy titkos és törvénytelen megfigyelések folytak közpénzen. Az ellenzék viszont úgy látja: a kormány ezzel az üggyel akarta elterelni az emberek figyelét a Fidesz közeli cégek ügyeiről - és ez sikerült is neki. Több képviselői is hiányolta az ülésteremből Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyerekeknek tartott idegenvezetést a Parlamentben.

Kosztolány Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes elnöke az általános vitán "követendő precedensnek" minősítette a bizottság munkáját. A bizottság munkáját ismertetve azt állította: sikeresen feltárták a titkos és törvénytelen megfigyelések megbízóinak kilétét és az adatgyűjtés módszereit. Szerinte csak azért nem tudták feltárni, hogy kiket figyeltettek meg - Pokorni Zoltánon, a Fidesz akkori frakcióvezetőjén kívül -, mert Czégé Zsuzsa, a Xénia-láz producere, aki megfigyeltette Pokornit, ötszöri meghívás ellenére sem jelent meg a bizottság előtt.

Orbán Viktor miniszterelnök 1998 augusztus 25-én bejelentette: az előző ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok és családtagjaik - összesen 27 személy - ellen. A bejelentés után 7 hónappal, 1999 márciusában jött létre az ügyet kivizsgáló parlamenti bizottság, amely majdnem egy éven át folytatta munkáját. Ez alatt az idő alatt annyi derült ki, hogy Czégé Zsuzsa 1996 decemberében - Bédi Csaba rendőr-százados közreműködésével - megbízta Faragó Lajos magánnyomozót: figyeltesse Pokornit. Czégé Pokorni magánéletére és gazdasági érdekeltségeire volt kíváncsi. A magánnyomozó 1997 januárjában visszaadta a megbízást.
A bizottság által beterjesztett határozati javaslat felkéri a legfőbb ügyészt, hogy indítson nyomozást az ügyben.

Kosztolányi azt állította: a bizottság munkáját nagy mértékben hátráltatta az ellenzék magatartása is. "Az ellenzék a saját érdekét tartotta szem előtt és nem a társadalomét. Meg kell akadályozni a hasonló jogtalanságokat" - mondta.
Véleményéhez csatlakozott Nyitrai András (Fidesz), aki a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként szólalt fel és Turi Kovács Béla, a kisgazdák vezérszónoka.

Turi Kovács szerint nem az volt a bizottság feladata, hogy Orbán szavait ellenőrizze. "Csak az a fontos, hogy egy megfigyelés történt. Az ellenzék láthatóan a nyilvánvaló tényeket is tagadni akarja" - mondta. Szerinte az ellenzékkel az a probléma, hogy nem ismeri el a bizottság jogköreinek korlátait. "Egyértelmű, hogy a továbbiakban az ügyészséghez kell fordulnunk" - tette hozzá. Turi szerint az eset arra is rávilágított, hogy a magánnyomozók jogkörét csökkenteni kell. "Nem lehet a bűnüldözés magánszemélyek kezében" - állította.

Az MSZP és az SZDSZ azonban úgy látja: semmilyen törvénytelen megfigyelés nem történt. Az egész ügyet szerintük azért robbantotta ki a kormány, hogy elterelje az emberek figyelmét a Fidesz közeli cégekről, Kaya Ibrahimról, Josip Totról és Simicska Lajosról. Több olyan cég létezett, amelynek tulajdonosai között fideszesek vagy azok családtagjai is voltak. Ezek először Schlett Csabához, majd Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz kerültek.

"A bejelentés után néhány nappal már nem volt fontos a Fidesznek a vizsgálat megindítása, ezért megakadályozták, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozzon az üggyel. A külön bizottság pedig csak arra kellett, hogy csökkentse Orbán szavainak súlyát, bizonyítékokat kreáljon, és manipulálja a közvéleményt. Ebből a szempontból valóban eredményes volt a bizottság munkája, csak éppen ezzel le is járatták a parlament tekintélyét" - mondta Keleti.

Világosi Gábor, az SZDSZ vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésben "pontatlanságok, csúsztatások, hamis állítások" vannak. "Még az ülések száma és a szavazatok aránya sem egyezik. Olyan politikusok neve is meg van említve, akiknek semmi köze az ügyhöz" - állította. A jelentésben ugyanis szerepel Horn Gyula, Gál Zoltán szocialista és Kuncze Gábor szabad demokrata képviselők neve, akik állítólag a Czégé Zsuzsa által üzemeltetett Sympathy Klubban többször is megfordultak.
Világosi azt is kifogásolta, hogy a jelentés szerint "közpénzek felhasználása vélelmezhető".
"Ez olyan, mintha valaki azt állítaná, hogy megverték a kocsmában, és nem lenne hajlandó sem látleletet vetetni, sem feljelentést tenni a rendőrségen. Az esetet senki sem látta, a kocsmáros mégis azt mondaná: itt feltehetően előfordulnak verekedések" - érvelt.

A szocialisták azt is sérelmezték, hogy Kosztolányi csak azokról a javaslatokról tett említést a jelentésben, amelyek egyeztek a véleményével. Keleti szerint megmásította a meghallgatott személyek vallomását is. Példaként említette, hogy Somogyi Tamás, a Horn-kormány titkoszolgálati miniszterének kabinetfőnöke azt mondta: nem szó szerint az áll a jelentésben, amit ő mondott. A parlament elé került anyagban viszont az áll: Somogyinak nem volt hozzáfűznivalója a jelentéssel kapcsolatban.

Az MSZP és az SZDSZ a jelentés és a határozati javaslat elutasítását, a Fidesz és az FKgP az elfogadását indítványozta. Az MDF nem állított vezérszónokot, és nem is szóltak hozzá a vitához.

Hegedűs Loránt, a MIÉP vezérszónoka egész más okból javasolta a jelentés elfogadását, mint a kormánypártok. "Már az első ülésen felvetettem, hogy a MIÉP-es képviselők megfigyelésével is foglalkozzon a bizottság. Ezt azonban elutasították. Ezért sekélyesedett el a bizottság munkája. Támogatom a jelentést, mert igy az ügyészség talán a MIÉP-esek megfigyelését is kivizsgálhatná" - mondta.

A parlamenti képviselők részéről nem kísérte nagy figyelem a megfigyelési bizottság jelentésének személyeskedő megjegyzésekkel tarkított vitáját: lényegében csak a bizottság tagjai és a vezérszónokok voltak jelen az ülésteremben. Távol maradt Orbán Viktor miniszterelnök is, akit Keller László, Vancsik Zoltán, Keleti György szocialista és Bauer Tamás szabad demokrata képviselők többször is hiányoltak. Ügyrendi javaslataikban azt indítványozták: értesítsék a miniszterelnököt, hogy "kívánatos lenne megjelennie egy olyan ügy megvitatásakor, amit ő indított el". Orbán azonban az ülés ideje alatt egy gyerekekből álló csoportot kalauzolt a Parlamentben. Keleti és Bauer többször is kiment az ülésteremből, majd visszatérve jelentették: "Orbán itt van kint a korona körül a gyerekekkel". Az [origo] az Országgyűlés sajtóosztályától megtudta: Orbán kifejezett kérése volt, hogy csütörtökön ő vezethessen egy csoportot, mivel éppen ráért.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Itt lekérdezheti a bizottság tagjainak adatait

Korábban:

(2000. január 2.) A megfigyelési-ügyben nyílt, de nem nyilvános büntetőeljárás indul Bédi Csaba százados ellen(2000. január 6.)