A Vas megyei Csepreg az első város, melynek az önkormányzata csődbe ment. A város szinte teljes vagyonát a fő hitelező, a Belügyminisztérium kapja meg. Az [*****] utánajárt, mi áll a jogilag kusza ügy hátterében, van-e felelős, és mi a helyzet most a határ közeli Vas megyei kisvárosban.



Csepreg önkormányzata csatornát épített, és jogellenesen visszaforgatta az építkezésbe a visszaigényelt áfát. Ezért most az állam nevében eljáró Belügyminisztériumnak - kamatokkal - 90 millió forinttal tartozik. A város csupán 30 millió értékű ingatlant tud átengedni az államnak. A Belügyminisztérium ezt az ajánlatot majd egy évig nem akarta elfogadni, ám a bíróság úgy döntött: az államnak ezt kell elfogadnia, mert az önkormányzat ennyit tud adni úgy, hogy a város alapvető működése ne kerüljön veszélybe.

A polgármester
A település élén 1977 óta álló polgármester szerint, bár őt is terheli felelősség az önkormányzat lenullázódásáért, a csődöt okozó beruházás - Csepreg és környéke csatornázása - sikeresen befejeződött, ezért egyelőre korai értékelni, valóban rosszul járt-e döntéseivel a város. Az önkormányzat egy képviselője szerint annyi történt, hogy jogellenesen bár, de tényleges felelősségre vonás veszélye nélkül sikerült 60 millió forinttal ? ez az adósság és a város által felajánlott ingatlan között különbség - megkárosítani az államot, Csepreg javára. Mivel a törvények szerint egy önkormányzat ténylegesen nem mehet csődbe, az alapellátást biztosítania kell mindenképpen. Alapellátásnak számít többek között a közvilágítás, iskola, óvoda, egészségügyi intézmények fenntartása stb. A bíróság keddi döntésében csak annyi vagyont ítélhetett a hitelező államnak, amennyi hiánya nem zavarja közvetlenül a város működését. Így az állam kénytelen volt lemondani 60 millió forintról, ami most csatorna formájában a csepregiek kényelmét szolgálja. Ugyanakkor a város elvesztette az összes szabadon használható vagyonát: 52 ingatlant és egy 172 000 forint értékű Soproni Ruhagyár-kötvényt. Az ítélet hivatalos kihirdetése a jövő hét elején várható.

A jegyző
Az ügy 1993-ig nyúlik vissza, ekkor alakította Molnár Sándor polgármester vezetésével 7 szomszédos település a Csepregi Csatornamű Társulást, a környék csatornázásának érdekében. A beruházás állami segítséggel '94-ben kezdődött: ekkor történt az első végzetes lépés, melynek következménye a szombathelyi bíróság keddi döntése. E szerint Csepreg teljes, az alapellátást nem érintő vagyonát elvesztette. A Csatornamű Társulás ugyanis visszaigényelt az államtól 30 millió forint áfát, és ezt a pénzt jogellenesen visszaforgatta a beruházásba. Erdősi Ferenc, a város jegyzője, (aki annak idején a megye vízügyi hivatalánál dolgozott) szerint ezt annak idején minden önkormányzat így csinálta. Ennek részben az az oka, hogy az áfaigénylésről szóló jogszabály nem volt egyértelmű, később pontosították csak. A beruházást fővállalkozóként végző Hidro-Ép nevű cég, amelynek komoly tapasztalatai voltak a csatornázás terén, szintén erre biztatta az önkormányzatot, így a jegyző szerint nem igazságos, hogy a laikus városvezetést hibáztatják egyesek. Erdősi azt állítja, körülbelül 120 önkormányzat járt el hasonlóan az országban, ezek közül az állam 40-et ellenőrzött szúrópróbaszerűen, és ezeknek a településeknek most kamatostul kell visszatéríteniük a jogellenesen befektetett pénzt. A nagyobb települések közül például Kőszeg és Nyírbátor is hasonló helyzetben van, csak éppen Csepreg fizetésképtelen, még csak törleszteni sem tudott. Ráadásul az adósság jóval több, mint 30 millió, mert Csepreg a többi település nevében is, gesztorként vett részt a beruházásban. Ez azt jelenti, hogy az ő tartozásaik is a várost terhelik, mert a vállalkozás vezetője és koordinálója a csepregi önkormányzat volt. A kamatokkal együtt már 90 millióra nőtt az adósság. A város tavaly év elején elismerte tartozását, de nem tudott fizetni, ezért adósságrendezési eljárást kért maga ellen. Ez az önkormányzatoknál tulajdonképpen csődeljárást jelent.

Ennek a földnek egy részét kapja meg a
Belügyminisztérium
Dénes József önkormányzati képviselő - aki egyedül követeli a polgármester lemondását az önkormányzati testületben - szerint nagyon komoly felelősség terheli a polgármestert, mert Molnár Sándornak tudnia kellett, hogy jogellenesen jár el. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis már 1995-ben, írásban figyelmeztette az önkormányzatot, hogy a visszaigényelt áfát - ahogy a levélből kitűnik - "lehetetlen" visszaforgatni az építkezésbe, ezt az összeget nem kalkulálhatták volna be a csatornázásba. Bár az ÁSZ figyelmeztetése hivatalosan jogilag nem kötelezheti a várost, nyilvánvalóan kiderült belőle, hogy baj lehet még a visszaigénylésből, de az önkormányzat nem reagált, sőt folytatta a pénz jogellenes felhasználását. Dénes szerint ekkor még elkerülhető lett volna a csőd, ha az önkormányzat csökkenti a beruházás mértékét, és például nem építik meg a terven felüli, plusz 4 km csatornát a még üresen álló építési telkek alatt. Molnár Sándor szerint nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen az APEH egy vizsgálat után átutalta az önkormányzatnak az áfát, ezért úgy érezték, helyesen járnak el. Az APEH lépése azonban Dénes szerint nem lehet érv, mert az áfa valóban járt, csak éppen nem lett volna szabad belőle építkezni.

Dénes elképzelhetőnek tartja azt is, hogy kezdetben jóhiszeműen járt el Csepreg vezetése - ő csak 1998. óta tagja az önkormányzatnak, és az egyetlen nem függetlenként induló képviselő a testületben az MDNP helyi szervezetének vezetőjeként -, hiszen több önkormányzat is beleesett a jogi csapdába. Ugyanakkor szerinte Csepreg helyzete speciális, mert az ÁSZ még idejében figyelmeztette a várost. A polgármester tehát "tudta, hogy tilos, amit csinál". Molnár Sándor arra kérdésre, hogy mit tett az ÁSZ-jelentés megérkezése után, így válaszolt: "A legfontosabb célunk a csatorna teljes kiépítése volt, az akkori testület is azt akarta, hogy jó színvonalon befejezzük a munkát."

Dénes József
Dénes szerint más komoly hibákat is elkövetett a polgármester, ezért nem támogatta - szintén egyedüliként - az adósságrendezési eljárás kérvényezését. Szerinte ugyanis lehetett volna más megoldást is találni, ami kisebb vagyonvesztéssel járt volna. A közeli Kőszeg polgármesterének például sikerült elérnie, hogy átütemezzék az adósság visszafizetését. Molnár ezzel szemben azt állítja, ő hiába könyörgött a Pénzügy- és a Belügyminisztériumnak, az állam nem engedett az államháztartási törvényre hivatkozva. Dénes azt is kifogásolja, hogy hibásan kötötték meg Molnár vezetésével a csatornatársulás szerződését a környék falvaival, és ezért kell most helyettük is Csepregnek fizetnie. Szerinte ugyanis most, a társulás feloszlatása után, jogi úton lehetetlen lesz behajtani az őket illető részt. A jegyző ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy perre mennek, bár a polgármester szerint ez kényes kérdés, mert a jószomszédi viszonyt nem akarja elrontani, ezért inkább a megegyezés híve. Az érintett települések azonban már jelezték, nem tudnak fizetni. A fővállalkozó Hidro-Ép felelősségét firtató jegyző érvei Molnár szerint sem eléggé meggyőzőek, és Dénes szerint sem lehet rájuk kenni a felelősséget, mert jogilag a megrendelő a felelős, és szerinte a polgármester jó barátja a Hidro-Ép vezetőjének, ezért nem véletlen hogy a fejlesztés minél nagyobb volumenében különösen érdekeltek voltak a felek. Ennek ellenére nem állítja, hogy a csalásból közvetlen személyes haszna lett volna a polgármesternek, aki többek között azzal védekezik, hogy nem ellopta a pénzt, hanem az utolsó fillérig a város javára fordította. Míg tehát Dénes szerint '95-ben karcsúsítani kellett volna a beruházást, és nem növelni a tervekhez képest a már említett 4 km-rel, addig a polgármester és a testület több tagja szerint a legfontosabb az építkezés tökéletes befejezése volt, ami meg is valósult. Dénes József vezetésével vizsgálóbizottság alakult a polgármester személyes felelősségének kivizsgálására, mely megállapította Molnár Sándor törvénysértő működését. Ugyanakkor a bizottság nem döntött még semmilyen megrovásról. Dénes a lehetséges legnagyobb büntetés kiszabását, a polgármester háromhavi fizetésének visszatartását javasolja, de szerinte nincs sok remény, hogy ezt a bizottság elfogadja.



A háttérben személyes ellentétek is állnak. A polgármesterhez jórészt lojális 11 tagú képviselő-testület 10 tagja a csőd miatt nem vette fel az őket illető tiszteletdíjat. Dénes József azonban követelte, hogy fizessék ki elmaradt 3 és fél havi fizetését, így az állam nevében eljáró Belügyminisztérium mellett ő is benyújtotta hivatalosan igényét a bíróságon. Az éppen építkező képviselő azt állítja, nem a 100 000 forint körüli összeg motiválta, hanem az az elv, hogy ő nem vett részt a törvénysértő döntések meghozatalában, ezért nincs oka lemondania arról, ami törvény szerint is jár. A városnak pénze nincs, és már akkor sem volt, ezért felajánlottak Dénesnek egy kb. 30 ezer forintot érő ingatlant. Azért csak ennyit, mert a BM-mel való alkudozás során az államnak is csak harmadakkora értékű ingatlanokat tudtak felajánlani, mint amekkora tartozásuk van. Dénes ezt visszautasította, a polgármester és a jegyző szerint ez végzetes lépés volt. Ugyanis a BM sem akarta elfogadni a csak 30 milliót érő vagyont, Molnárék szerint azért, mert az állam nem egyezett bele, hogy egy másik hitelező arányaiban többet kapjon, mint ő. Ezért öt hónapot csúszott a megegyezés, és ez alatt komoly károk érték az önkormányzatot. Befagyasztották a város számláját, így nem tudták többek között kifizetni a köztisztviselők év végi jutalmát sem. Sőt, szeptember óta pályázatokat sem nyújthatott be a testület, és hitelt sem vehettek fel. Dénes József állítja, az öt hónapos pénzbefagyasztásról nem ő tehet. Szerinte a BM semmiképpen sem mehetett volna bele, hogy bírói végzés nélkül lemondjon 60 millió forintról, ezért mindegy volt, hogy ő mennyit követel. Hozzátette továbbá, hogy a személyes igény a jog szerint is előbbre való, mint az állami, ezért is természetes, hogy neki 100%-osan megtérítették (szintén ingatlanban) a kárát, míg a BM valóban csak annyit kapott, amennyit már szeptemberben is ígértek neki. Dénes véleményét megerősítette az adósságrendezés bíróság által kijelölt pénzügyi gondnoka, az Alexander & Co. Kft. egy munkatársa is, aki szerint az államháztartási törvény semmiképpen sem tette volna lehetővé, hogy a BM megegyezzen már szeptemberben igényének csak 30%-os kielégítéséről. A gazdasági szaktanácsadó cégnél állítják, Dénes követelése nem befolyásolta, és nem is befolyásolhatta volna a megegyezést.

Decemberben az önkormányzat lakossági fórumot szervezett az ügyben, ahol a 80 megjelent közül mintegy 50-en érintettek voltak a tervezett jutalom visszatartásában. Ezért a fórum Dénes ellen fordult, hiszen a jegyző szerint ő tehet a számlák befagyasztásáról. Dénes úgy érzi, megpróbálták befeketíteni őt. A régész-történész képviselő azonban nem kíván személyes elégtételt venni, és polgármesternek sem jelölteti magát 2002-ben. Bár szeretné, ha Molnár nem nyerné meg a következő polgármester-választást, egyelőre még nem tudja, ki lenne megfelelő utódja a városban. Molnár eddig nem gondolkozott a lemondáson, mert úgy érzi, "ha belevittem fő felelősként a várost, akkor kötelességem a kivezető út megtalálása is". Dénes szerint a fő baj Molnárral az, hogy régi KISZ-es beidegződései miatt nem érzi, hogy az ügyeket nem lehet elkenni, a rossz döntéseknek komoly következményeik lehetnek.

Magyari Péter

Ajánló: