A képviselők többsége szerint törvényekkel nem lehet esélyegyenlőséget teremteni

Kóródi Mária szabad demokrata országgyűlési képviselő határozati javaslatban indítványozta: az Országgyűlés kérje fel a kormányt a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről szóló törvény kidolgozására. Kóródit még saját frakcióján belül sem sokan támogatják. Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szocialista elnöke szerint ebben a témában csak akkor lehet bármit is elérni, ha már a konkrét törvényjavaslatot nyújtják be az Országgyűlésnek.

Kóródi MáriaKóródi Mária (SZDSZ) két héttel ezelőtt országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről. Azt javasolta: az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy 2000. december 1-ig dolgozza ki a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló törvényt. Kóródi indítványa szerint szintén a kormány feladata a gyakorlati megvalósításhoz szükséges kormányzati program és a részletes ütemterv kidolgozása, a finanszírozási források és a felelősök pontos megjelölése.

Kóródi az esélyegyenlőségi törvénytől elsősorban azt várja, hogy növeljék az Országgyűlésbe és a területi önkormányzatokba bekerülő nők arányát. Továbbá a törvény a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának tilaltása mellett mondja ki: a diszkrimináció megállapításának nem feltétele, hogy a megkülönböztetés szándékos legyen.

A képviselő szerint a végső cél az, hogy a nők és a férfiak valóban egyenlő lehetőségekkel rendelkezzenek, egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet különböző területein, beleértve az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiac és a szociális biztonság területét; vagy legalábbis csökkenjenek a nőket érő hátrányok.

Kóródi úgy látja: a tényleges esélyegyenlőség megvalósulásához az is elengedhetetlen, hogy biztosítsák a médiában, a közéletben, a nyilvánosság előtt és az oktatási anyagokban megjelenő nőkép előítélet-mentességét.

A szabad demokrata képviselő az [origo]-nak elmondta: azt akarja elérni, hogy a franciaországi gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is bevezessék a kvótarendszert, vagyis a törvény írja elő, hogy a területi listán szereplő képviselőjelöltek fele nő legyen. Kóródi szerint a parlamenti képviselőknek így is csak a 30 százaléka lenne nő, de ez nagy előrelépés lenne a jelenlegi gyakorlathoz képest. A Parlamentben jelenleg a képviselők 7 százaléka nő.

"Nem hiszem, hogy ezt nagyon hamar el lehetne érni, de fontos lenne legalább beszélni erről a témáról" - mondta Kóródi. A szabad demokrata képviselők többsége láthatóan idegenkedik egy ilyen törvényi szabályozástól, hiszen a frakcióegyeztetés során a tagoknak kevesebb, mint a fele - 10 képviselő - támogatta Kóródi javaslatát.

Bauer Tamás és Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselők sem értenek egyet azzal, hogy törvénnyel kellene szabályozni a férfiak és a nők arányát a parlamentben. "Amíg ki nem alakul a női emancipációnak egy olyan foka, hogy kényszerítő erő nélkül tömegesen bejussanak a nők a parlamentbe, addig úgyis a férfiak viszik a prímet, addig egy nőből soha nem lehet Magyarországon köztársasági elnök vagy miniszterelnök" - mondta az [origo]-nak Bauer Tamás.
Hankó Faragó szerint viszont a kvótarendszer furcsa helyzeteket teremthetne, mert akkor viszont a pedagógusi, egészségügyi, bírói pályán nem lehetnének többségben a nők, különben a férfiakkal szembeni diszkrimáció valósulna meg. "Azzal egyetértek, hogy legyen esélyegyenlőség, de mesterségesen nem lehet beavatkozni a fejlődés menetébe" - közölte.

A javaslat először az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elé kerül; várhatóan jövő hét kedden foglalnak állást az indítvánnyal kapcsolatban. Ha a bizottság a javaslatot vitára alkalmasnak találja, akkor tárgysorozatba veszik, és a parlament megvitathatja. Ha nem, akkor Kóródinak kell kérnie a tárgysorozatba vételt, aminek elérésére így kisebb lesz az esélye. A képviselő szerint a javaslata már a bizottságon sem fog keresztülmenni, de ha mégis, akkor leszavazza a parlament.

Szintén pesszimista az üggyel kapcsolatban Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság szocialista elnöke. "Bár az MSZP valószínűleg egységesen támogatni fogja, kevés esélyt látok arra, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező emberi jogi bizottság megszavazzon egy ilyen javaslatot. A kormány azonban amúgy sem fogja az esélyegyenlőségi törvényt kidolgozni." - mondta az [origo]-nak Kósáné. Éppen ezért az MSZP megkezdte az esélyegyenlőségi törvény szakmai koncepciójának kidolgozását. Ez várhatóan legalább egy évet vesz igénybe. "Ha egy kész normaszöveget terjesztünk be, arról lehet vitatkozni, módosító javaslatokat benyújtani. Ha viszont csak egy javaslat kerül a parlament elé, miszerint a kormány dolgozza ki a törvényt, annak semmi foganatja nem lesz" - tette hozzá.

Az emberi jogi bizottság [origo] által megkérdezett tagjai valóban nem támogatják jelenlegi formájában a javaslatot. A bizottság fideszes alelnöke, Láyer József "érdekes javaslatnak" tartja Kóródi indítványát. "A kvótarendszer önmagában pozitívan hangzik, ugyanakkor nem lehet az a meghatározó, hogy milyen nemű a képviselő. Azonkívül egy pártlistán úgy is lehet fele-fele arányban nőket és férfiakat jelölni, hogy az első felében vannak a férfiak, és a lista alján indulnak a nők, ahonnét úgysem lehet bejutni a parlamentbe" - mondta Láyer. "Az alkotmányos alapjogok, a munka törvénykönyvében leírt jogok működnek, vagyis van már elég törvény, csak meg kellene tanulni élni a jogokkal úgy, hogy azzal ne korlátozzuk például a pártokat" - tette hozzá.
Láyer azt is kifogásolta, hogy Kóródi előterjesztése túl általános. Szerinte meg kell jelölni, hogy mely területeken nincs esélyegyenlőség, és azokra alkotni törvényt. "Ez így látványos, hangzatos PR-fogásnak tűnik, de amíg nincsenek konkrétumok, nincs miről beszélni" - közölte.

"Nagyfokú naivitás, hogy egy ilyen törvény megalkotása esetén bármi is változni fog" - véli Csapody Miklós (MDF). "Az igazi másság a férfiak és a nők között a házasság során jelentkezik, ott pedig nem lehet törvényileg szabályozni az esélyegyenlőséget."

Horváth Béla (FKgp) viszont úgy látja: bármilyen kvótarendszert vezetnének is be, azt a nők mindig kevesellnék.

Az utóbbi hetekben gyakrabban emlegetett téma volt a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Peres úton követelnek politikai jogokat a kuvaiti nők Egyre több nő politizál a világon

Korábban:

(2000. február 11.)