Vizsgálatok szerint nincs nehézfém a Tiszában

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség február 15-28. között mért adatai szerint sem a tiszai vízminták, sem az üledékminták nem tartalmaznak a megengedett határértékeket meghaladó szennyező anyagot. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke szerint így akár már nyár közepére megjelenhet az élet a Tiszában, s két-három év múlva a korábbi állapotokhoz hasonló lesz az élővilág a folyóban.

- A Tiszából február 15-e után vett mintákban a ciánvegyületek és a különböző nehézfémek koncentrációja a megengedett határértékek alatt volt – közölte szerdai sajtótájékoztatóján Nemcsók János, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke.

A méréseket a Tokaj-Szolnok közötti szakaszon végezték, adatait pedig nemzetközileg auditált laboratóriumokban értékelték ki.

Nemcsók a tiszai ciánszennyeződés kapcsán napvilágot látó pesszimista sajtóhíreszteléseket cáfolva kiemelte: a folyó regenerációjára jósolt több évtizedes időszak eltúlzott becslésnek számít. Hozzátette: elképzelhető, hogy néhány érzékeny faj visszatelepüléséhez esetleg további pár év szükséges, ám a mellék- és holtágakban, valamint a Tisza-tóban érintetlen maradt életközösségekből ezek mindenképpen pótolhatók.

Az alelnök kiemelte: nem kívánja alábecsülni a katasztrófa miatt keletkezett károkat, de annak eltúlzása sem szerencsés. A hatóságok a szennyeződés elhárításában megfelelően végezték munkájukat, hiszen a folyó hígításával és annak mederben tartásával még oldott formában sikerült elkerülni a szennyező anyagok nagyobb arányú leülepedését vagy azok ártérre való kijutását – tette hozzá a politikus.

Mivel a Tisza menti talajok és annak vízbázisa nem tartalmaz határértékeket meghaladó szennyező vegyületeket, ezért a növényi és állati termékek sem – közölte a keletkezett környezeti károkról Kuti Ferenc, a Globus Konzervipari Rt. vezérigazgatója. Szerinte ugyanakkor veszélyt jelenthetne a növényi kultúrák tavaszi öntözése, ám az időjárás és a belvízi gondok ezt az aggodalmat feleslegessé teszik.

A Tisza és a Szamos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakasza mentén 70 település 1240 családja került bajba a ciánszennyeződés miatt. A folyami halászattal foglalkozó, illetve az idegenforgalomra vállalkozást alapított családok a kiesett bevétel miatt súlyos gondokkal küzdenek.

A Szociális és Családügyi Minisztérium a ciánszennyeződés következtében bajba került családok megsegítésére az érintett öt megyében - Szabolcs mellett Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád - élők számára 300 millió forintot különített el.

A családoknál helyzetfelmérést végeznek, s ennek eredménye után döntenek majd arról, hogy milyen támogatást adnak a családoknak. A segítség formája lehet átképzés, illetve új vállalkozás létrehozásának anyagi támogatása is.

Mintegy öt héttel a romániai ciánszennyeződés után a Természetvédelmi Világalap (WWF) részben lefújta a riadót. A szervezet Duna-titkársága szerint az ökológiailag érzékeny Duna-deltára a ciánszennyezés hatása nem volt jelentős.

A Berliner Morgenpostnak nyilatkozva a szervezet szóvivője, Claire Thilo elmondta: a ciánkoncentráció a Fekete-tengerig tartó 1950 kilométeres folyószakasznak már a felén annyira mérséklődött, hogy az ivóvízellátást tekintve a szennyezés helyétől ezer kilométerre le lehetett fújni a ciánriadót.

A WWF követeli a károk pontos felderítését és felszámolását, a Szamos, a Tisza és a Duna szennyezettségi szintjének hosszabb ideig való dokumentálását, a Duna árterülete természetes állapotának visszaállítását, átfogó válságkezelést a Duna-Kárpátok térségében, továbbá javaslatokat vár az ipari és mezőgazdasági károsanyag-bevitel megszüntetésére.

(MTI)

Korábban:

(2000.02.25.)