A terhességmegszakítás feltételeinek szigorítása nélkül kívánja megteremteni az egyensúlyt a nő önrendelkezési és a magzati élethez való joga között az abortusztörvénynek e héten a parlamenti bizottságok elé kerülő módosítása. A javaslat kapcsán - ha nem is a korábbi hevességgel, de - várhatóan újra fellángolnak majd az abortusz körüli viták.

Ez év júniusáig adott haladékot az Alkotmánybíróság az Országgyűlésnek arra, hogy módosítsa az 1992-ben született abortusztörvényt. A taláros testület 1998 novemberében született állásfoglalásában alkotmányellenesnek minősítette, hogy a jogszabály összekapcsol két ellentétes érdeket, a nő önrendelkezéshez és a magzat élethez való jogát.

A testület döntése értelmében a törvényalkotóknak vagy példákat kell felsorolniuk arra, milyen eseteket tekint a terhességmegszakítás indokául elfogadható súlyos válsághelyzetnek, vagy a jogszabályban nagyobb segítséget nyújtanak az anyáknak abban, hogy megtartsák gyermeküket.

A törvénymódosítási javaslatban, amelynek általános vitáját hétfőn kezdik meg a parlamenti bizottságok, a kormány ez utóbbi lehetőséget választotta. Vagyis - ahogy az indoklás fogalmaz - nem korlátozó-büntető eszközökkel, hanem ösztönző-jogbővítő lehetőségek felkínálásával kívánja megteremteni az egyensúlyt a nő önrendelkezési és a magzat élethez való joga között. Vagyis a terhességüket kihordani nem kívánó nőknek továbbra is lehetőséget ad arra, hogy súlyos válságra hivatkozva elvetessék magzatukat, és nem részletezné, mit ért "súlyos válsághelyzet" alatt.

Ehelyett a Családvédelmi Szolgálatok erősítésével a jelenleginél nagyobb segítséget igyekszik adni az anyáknak gyermekük megtartásában. A mostanihoz képest jelentősen mégis csak két ponton változna a szabályozás. Az egyik, hogy a jövőben - a szociális helyzettől függetlenül - minden nő számára csak egy alkalommal lenne ingyenes a terhességmegszakítás. A másik, hogy a rászorultaknak kedvezményesen biztosítanák a fogamzásgátló eszközöket. Ez utóbbi részleteit a szaktárca dolgozná ki, és legkorábban a jövő évtől válhatna gyakorlattá.

A törvénymódosítást az előzetes nyilatkozatok szerint nemcsak a koalíció, de az ellenzék is elfogadhatónak tartja. Ettől függetlenül várható, hogy számos módosítóindítvány érkezik majd a javaslathoz és hogy - ha nem is a törvény 1992-es elfogadását megelőző hevességgel, de - ismét fellángol majd a vita az abortuszról. Sőt valószínű, amint erre több honatya is utalt már, hogy a frakciófegyelmet megtörve erről a törvényről mindenki lelkiismerete szerint szavaz majd.

Több képviselő, sőt a kormány nem egy tagja ugyanis már eddig is markáns ellenvéleményt fogalmazott meg. Harrach Péter családügyi miniszter például még februárban megbeszélést hívott össze konzervatív, katolikus világnézetű politikusokkal, szervezetekkel, mivel szerinte az előterjesztés nem védi kellőképpen a magzati életet.

Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára pedig egy konferencián úgy fogalmazott: logikai szempontból nincs különbség a magzati élet elpusztítása és a náci Németország törvényhozása között.

(Magyar Hirlap)