Ítéletet hirdetett a bíróság a városházi vesztegetési ügyben

A városházi vesztegetési ügy nyolc vádlottja közül hatot felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtott, kettőt felmentett a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Az ügyész fellebbezést nyújtott be, részben súlyosításért, részben bűnösség megállapításáért. Az elítéltek többsége felmentését kérte, csak két vádlott ismerte be bűnösségét. Az ítélet nem jogerős, az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

A szóban forgó vesztegetési ügy még 1996-ban pattant ki. A Főpolgármesteri Hivatal Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya írt ki pályázatot több, a főváros tulajdonában lévő középület felújítására. A pályázatok kiírásakor nyilvánvaló volt, hogy aki elnyeri a megbízást, nagy haszonra számíthat. Néhány építési vállalkozó semmit sem akart a véletlenre bízni, ezért adatokat gyűjtött a rivális cégek ajánlatairól, illetve lefizették a döntéshozó hivatalnokokat.

A csütörtökön elítélt személyek közül hárman a Városháza egykori munkatársai voltak, hárman építési vállalkozók.

Az önkormányzat volt munkatársait: Tamics Gyulánét, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt, az ügyben érintett négy vállalkozót: Tamics Gyulát, Bruzsa Gábort, és Schaller Attilát pedig hivatali vesztegetés miatt ítélték el első fokon.

Az ügyosztály három korábbi tagja 1996-97-ben pénzt - összesen 300 ezer forintot - fogadott el azért, hogy előnyben részesítsen egyes jelentkezőket középiskolák, illetve a Szent Imre Kórház rekonstrukciós munkálataira kiírt pályázatok elbírálása során.

A most elítélt tisztviselők és vállalkozók közül ketten, Schaller Attila és Miklóssy Bulcsú korábban elismerték tettüket, bár ezt később visszavonták. A többiek viszont mindvégig tagadták bűnösségüket.

A per elsőrendű vádlottja Tamics Gyuláné. Őt hivatali visszaélés miatt 8 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 80 ezer forint pénzbírságra ítélték. Férje, Tamics Gyula kapta a legsúlyosabb büntetést - 1 év és négy hónap felfüggesztett börtönbüntetés és 80 ezer forint pénzbírság-, mivel mindegyik vesztegetési ügyben ő volt a két fél között a közvetítő és a felbujtó.

A vádlottak közül Biri Sándort és Nedbál Ervint felmentették. A többi vádlottat 8 hónap és 15 hónap közötti felfüggesztett börtönbüntetésre és 40 ezer és 100 ezer forint közötti pénzbírság megfizetésére ítélte a bíróság.

Az ügyben Schaller Attila járt a legrosszabbul. Futárként iratokat kézbesített főnöke, Nedbál Ervin megbízásából. Többek között a kenőpénzt tartalmazó borítékot is ő vitte, más pályázati anyagokkal együtt Miklóssyhoz, az önkormányzat munkatársához. Schaller a boríték átadásért 8 hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott.

Miklóssy Bulcsú korábban a rendőrségen tett vallomásában beismerte, hogy pénzt fogadott el, illetve Schaller elismerte, hogy pénzt adott át. A bíróság előtt mindketten visszavonták állításaikat. Közölték: csak azért ismerték be a vádakat és írták alá a jegyzőkönyvet, hogy kiszabadulhassanak az előzetes letartóztatásból.

Biri Sándort, az önkormányzat munkatársát azzal vádolták, hogy 1996 októberében megkereste a Thália Színház felújítására pályázó Főber Rt. vezérigazgatóját, és a pályázat kedvező elbírálásáért cserébe a beruházási költség - mintegy 2 milliárd 580 millió forint - 3 százalékát kérte az osztály dolgozói számára. Kérését azonban a vezérigazgató elutasította. Az osztályvezető-helyettes a tárgyaláson tagadta, hogy pénzt kért volna a vezérigazgatótól. A bíróság végül felmentette Birit.

Az ügy fő vádlottjai, a Tamics házaspár információkat adtak el a Szent Imre Kórház épületének rekonstrukciójára kiírt pályázat benyújtási határideje előtt Bruzsa Gábor vállalkozónak. Ezzel kapcsolatban a tárgyaláson Tamics Gyuláné azt mondta: az árajánlatról egy baráti beszélgetésen szerzett tudomást, a pályázat elbírálásánál nem volt döntési pozícióban.

A Bruzsa Gábor 90 százalékos tulajdonában lévő Főépszer Rt. munkatársai tanúvallomásukban elmondták: a kórházrekonstrukció pályázatának beadása előtt főnökük utasítást adott az árajánlat részleteinek módosítására. Tamics Gyuláné pedig saját állítása szerint is a beadás előtt látta a pályázat "költségvetés és szerződés nélküli szöveges változatát". Ebben szerepelt egy 180 millió forintos főösszeg, ami a pályázat beadásakor már 14 millió
forinttal kevesebb volt.

Bruzsa Gábor értesült a rivális cég árajánlatáról. Mindezzel kapcsolatban Bruzsa Gábor elmondta: nem a már kialakított árat csökkentették az információk hatására. Inkább a pályázat "kialakulásának, finomodásának folyamatáról" volt szó. A vádlott szerint a rivális pályázat árajánlatának ismerete egyébként sem jelent segítséget, hiszen csak a legritkább esetben kapja a legalacsonyabb árajánlatot tevő a megbízást.

A bíróság a kórházfelújítási ügyben kimondta Bruzsa Gábor és a Tamics házaspár bűnösségét. Az ítélet szerint Tamics Gyuláné a Főpolgármesteri Hivatalban szerzett tudomást egy konkurens pályázat paramétereiről, és a hallottakat férje közvetítésével továbbította a szintén pályázó Bruzsa Gábornak.

A bíróság a középiskolai felújítások kapcsán megállapította Tamics Gyula, Bruzsa Gábor, Miklóssy Bulcsú, Pálinkás Antal és Schaller Attila bűnösségét, Nedbál Ervint és Biri Sándort felmentette az ellene emelt vádak alól.

Miklóssy Bulcsúnak és Pálinkás Antalnak vissza kell fizetniük a megvesztegetésért kapott 200 ezer, illetve 100 ezer forintot.

Az első fokon elítélt hat személy közül négyen három nap gondolkodási időt kértek, hogy a fellebbezésről döntsenek, ketten viszont azonnal felmentésért fellebbeztek.

Az ítélet indoklásában szó esett az eljárás egyik legvitatottabb kérdéséről, a Tamics házaspár titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetéseinek bizonyító erejéről. A nyomozati anyagban bizonyítékként szerepelt ugyanis olyan felvétel is, amelyen Tamics Gyula telefonbeszélgetését rögzítették az otthoni készülékről, abban az időszakban, amikor még a bírói engedély csak Tamics Gyuláné beszélgetéseinek lehallgatására vonatkozott.

A kérdésben még nem rögzült mindenre kiterjedően a bírói gyakorlat, a jelen ügyben eljáró bíró pedig úgy ítélte meg: azok a felvételek, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy Tamics Gyula a felesége ügyében, a felesége megbízásából járt el, törvényes bizonyítékként értékelhetők.

Dr. Rónay István, a vesztegetési pert tárgyaló bíró az [*****]-nak elmondta: a korrupciós ügyek legnagyobb részére egyáltalán nem derül fény. Nehéz ugyanis bizonyítani a vesztegetéseket. Akkor lehetne egyértelműen bebizonyítani egy vesztegetési kísérletet, ha az, akit le akarnak fizetni, a pénzesborítékkal a kezében, amint megkapta, rögtön elszaladna tanúkat keresni. Ebben az ügyben is több olyan vádpont volt, amit a bíróságnak, meggyőződése ellenére, bizonyíthatóság hiányában kellett ejtenie.

Az ítélethirdetésen jelen lévő helyettes ügyész, Bércziné dr. Molnár Judit kijelentette: mind a 8 vádlott esetében az ítélet súlyosbítását kéri. Kettő év körüli felfüggesztett börtönt, illetve fogházbüntetéseket tartana indokoltnak az ügyészség - mondta dr. Molnár Judit.

Az ügyésznő elmondta: a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szükséges a telefonlehallgatási ügyben, mivel ilyen probléma még nem fordult elő a joggyakorlatban. Az ügyészség szerint a férj beszélgetéseit is be kellene számítani bizonyítékként. Ekkor ugyanis Tamics Gyuláné is súlyosabb büntetésre számíthatna.

A Legfőbb Ügyészség számítástechnika-alkalmazási és információs főosztályán megtudtuk: 1999-ben 358 esetben indult eljárás hivatali visszaélésekkel kapcsolatban. Összesen 1456 korrupciós ügyet vizsgáltak tavaly Magyarországon, az esetek 85 százalékában vádat is emeltek.

Komáromi Gergely

Ajánló:

angolul