Már most látszik, a 2002-es választásokra készülve a pártok különösen fontosnak tartják a női szavazók megnyerését. Annál is inkább, mert a bizonytalankodók jelentős része nő. E kampánynak lehet a része Orbán Viktor március 15-i beszéde is. Ugyanakkor a parlamentben a kormánypártiak nemrégiben leszavaztak egy ellenzéki indítványt, amely a nők esélyegyenlőségéről szólt volna.

A pártok támogatottságát vizsgáló közvélemény-kutatási adatok szerint a bizonytalan szavazók nagy része nő. Úgy tűnik, a 2002-es választás lesz az első olyan Magyarországon, amikor a pártok kifejezetten a nőknek szóló üzenetekkel próbálják a bizonytalanok egy részét megnyerni maguknak. A sort az MSZP kezdte, amikor a párt alapszabályában rögzítették, hogy a vezető testületekben a fiatalok és a nők arányának el kell érnie a 20 százalékot. A párt esélyegyenlőségi törvényt kíván benyújtani, amelynek tartalma hasonló lenne az SZDSZ parlamenti határozati javaslatához.

Ebbe a sorba illeszthető Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszéde, amelyben hangsúlyosan említette a nők részvételét az 1848-as forradalomban. Úgy vélte: a történelemkönyvekben azt olvashatjuk, hogy március 15-e a férfiak napja volt, és ez részben igaz is. "De voltak lányok, akik kokárdákat varrtak és a zászlókat hímezték, gyűlésekre jártak, szervezkedtek és gyújtó hangú cikkeket írtak." Külön kiemelte Lebstück Máriát, aki fegyverrel harcolt a szabadságért. A miniszterelnök kijelentette, hogy bár a 12 pontot férfiak fogalmazták, azt bizonyosan női sugallatra tették. Első mondata ugyanis úgy hangzik: legyen béke, szabadság és egyetértés. Az 1848 óta eltelt 152 év fontos tapasztalatának nevezte, hogy Magyarországon csak olyan vállalkozás lehet sikeres, amelynek megvalósítására az asszonyok is elindulnak.

Navracsics Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal információs főosztályának vezetője megerősítette, hogy a miniszterelnök szándéka azt volt: hangsúlyosabban említse a nők részvételét a forradalomban, mivel ők a szokásos történelmi értékelések során háttérbe szorulnak.

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég kutatási igazgatója a Népszava érdeklődésére azt mondta: nincs jelentős különbség a pártoknak a nők és a férfiak körében mért népszerűsége között. A pártok azonban jól teszik, ha kifejezetten a női választóknak szóló üzeneteket fogalmaznak meg.

A szavazóképes korú népességen belül ugyanis van egy körülbelül 8 százaléknyi réteg, akik az igazi bizonytalanokat alkotják. Ebbe a csoportba nem számolják bele a titkolózókat és azokat a passzív választókat, akik semmiképpen nem mennének el szavazni. A pártoknak a bizonytalanok körében van esélyük újabb támogatókat nyerni, és ennek a rétegnek a nagy része nőkből áll. Závecz szerint azonban a női szavazók megszólításának kevésbé hatásos módja a történelmi kontextusba ágyazott méltatás. A történelmi példákat ugyanis kevesen értik. Első lépésként egy ilyen beszéd megfelelő lehet, de a politikusoknak inkább a nőkhöz mint a mai magyar valóságban élő csoporthoz kell szólniuk. Mondanivalóval kell rendelkezniük a nők, mint a család egy tagja, illetve a nők, mint munkavállalók számára is.

Závecz Tibor Csepeli Györggyel közösen írt és a Népszabadságban megjelent tanulmányában egyébként azt is megállapítja: a pártok számára reményt adhat, hogy a férfi politikusok talán hatni képesek a bizonytalan nőkre. A férfipolitikusok párthovatartozástól függetlenül rendre pozitívabb értékelésre számíthatnak a bizonytalan nők körében, mint a férfiaknál.

Neményi Mária szociológus azt mondta: örül annak, hogy a miniszterelnöknek vagy PR-tanácsadóinak eszébe jutott, hogy a nők is itt élnek, ebben a társadalomban. A beszédnél azonban hatásosabbnak tartotta volna, ha a nők a beszéd után következő díjátadás során is előkelőbb helyet kapnak.

A névsor alapján ugyanis az volt a benyomása, hogy a fontos dolgokat még mindig a férfiak csinálják vagy elsősorban az ő teljesítményükre figyelnek fel. Azt a jelenséget, hogy a bizonytalanok körében magasabb a nők aránya, Neményi azzal magyarázza, hogy az egyedülállók között több a nő, mint a férfi. Az egyedülállók pedig bizonytalanabbak, mivel kevésbé van módjuk a családon belül megvitatni a szavazatukat.

A szociológus összességében lényegesnek tartja, hogy a pártok megszólítsák a nőket, azonban úgy véli, a deklarációknál fontosabb, hogy próbálják meg felszámolni a számtalan területen érvényesülő, indokolatlan megkülönböztetést.

Nemcsak a Fidesz, hanem más pártok is igyekeznek elnyerni a nők támogatását. Így például a nemek közötti esélyegyenlőséget biztosító szabályok megalkotását szorgalmazza az Országgyűléshez február végén benyújtott önálló indítványában Kóródi Mária szabad demokrata képviselő. A politikus a lapnak úgy nyilatkozott: nem képzelhető el valódi családtámogatási politika anélkül, hogy a nők számára ne biztosítsák a jogszabályok a férfiakkal azonos lehetőségeket. Éppen ezért furcsállotta, hogy javaslatát a kormánypártok indoklás nélkül leszavazták az emberi jogi bizottság e heti ülésén.

Esélyegyenlőségi törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a szocialista frakció is. Az előterjesztés a Népszava információi szerint már elkészült, jelenleg a képviselőcsoporton belül egyeztetik a tervezetet.

Az MSZP deklaráltan a nők közéleti szerepének növelését kívánta elősegíteni azzal a változtatással is, amelyet az őszi alapszabály módosításakor fogadott el a párt kongresszusa. Úgynevezett kvótarendszert vezettek be, amely kimondta: a szocialista testületekben a helyek legalább húsz százalékát a nők és a fiatalok számára kell fenntartani.

Balázsi György, Velancsics Béla

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000.02.21.)